Alsóköcsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Alsóköcsény (Kučín)
Kučín, Rímsko-katolícky kostol.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Polgármester Marcela Baškovská
Irányítószám 094 21 (pošta Nižný Hrabovec)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség 514 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség112 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
Terület4,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóköcsény (Szlovákia)
Alsóköcsény
Alsóköcsény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 21° 44′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 21° 44′ 45″
Alsóköcsény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóköcsény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóköcsény, (1899-ig Kucsin, szlovákul Kučín) község Szlovákiában az Eperjesi kerületben a Varannói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 7 km-re délkeletre az Ondava bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Vályi András szerint "KUCSIN. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Lasztóczy,, és Kiszely Uraságok, lakosai katolikusok, és oroszok, fekszik Hrabócz, és Klarányhoz fél fertálynyira. Határja 3 nyomásbéli, földgye hegyes, völgyes, gabonát, búzát leg inkább terem, erdeje bikkes, piatza Homonnán, és Galszécsen."[2]

Fényes Elek szerint "Kucsin, Zemplén vmegyében, tót falu, A.-Körtvélyes fil. 201 r. kath., 3 evang., 35 zsidó lak. 294 h. szántófölddel. F. u. Szentléleky, Bálpataky, Orosz, Kárász. Ut. p. N.-Mihály."[3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Alsóköcsény, azelőtt Kucsiny. Ondavamenti tót kisközség. Van 50 háza és 288, nagyobbára róm. kath. vallású lakosa. Postája Alsógyertyán, távírója és vasúti állomása Őrmező. A Bothfiak és osztályos atyafiaik ősi birtoka. 181428-ban már a Tussai Bódfi családot iktatják birtokába, de ez időtájt a Fekete családnak is van benne része. 1520-ban Hosszúmezey Györgyöt, 1562-ben Zay Ferenczet, 1570-ben Thury Jánost és Perselyi Miklóst, 1582-ben Szent-Ivány Györgyöt, Plagay Ambrust s 1787-ben Malikóczy Miklóst és Gábort vezetik be egyes részeibe. 1570-ben Kucsin alias Kunar néven találjuk feljegyezve. Az 1598-iki összeírás Tussay Albertet, Istvánt és Miklóst, Hosszúmezey Annát, Körtvélyesy Jánost és Zsigmondot, Szent-Lászlay Mihályt és Duka Pétert említi birtokosaiként. 1773-ban Borsy Kata, Fáy Antal, Szent-Léleky Ferencz és Kiszely Mihály az urai, azután a Bálpataky, Orosz, Borhy, Kárász, Fáy és Lasztóczy családok. Most nincs nagyobb birtokosa. Van itt egy régi úrilak, melyet még a Zákány család építtetett. Az itteni róm. kath. templomot 1850 körül építették."[4]

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 261, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 315 szlovák lakosa volt.

2011-ben 514 lakosából 445 szlovák és 59 roma volt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]