Alsóköcsény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóköcsény (Kučín)
Kučín, Rímsko-katolícky kostol.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Varannói
Rang község
Polgármester Marcela Baškovská
Irányítószám 094 21 (pošta Nižný Hrabovec)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség 514 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 112 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 125 m
Terület 4,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóköcsény (Szlovákia)
Alsóköcsény
Alsóköcsény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 21° 44′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 21° 44′ 45″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóköcsény témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóköcsény, (1899-ig Kucsin, szlovákul Kučín) község Szlovákiában az Eperjesi kerületben a Varannói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 7 km-re délkeletre az Ondava bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Vályi András szerint "KUCSIN. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Lasztóczy,, és Kiszely Uraságok, lakosai katolikusok, és oroszok, fekszik Hrabócz, és Klarányhoz fél fertálynyira. Határja 3 nyomásbéli, földgye hegyes, völgyes, gabonát, búzát leg inkább terem, erdeje bikkes, piatza Homonnán, és Galszécsen."[2]

Fényes Elek szerint "Kucsin, Zemplén vmegyében, tót falu, A.-Körtvélyes fil. 201 r. kath., 3 evang., 35 zsidó lak. 294 h. szántófölddel. F. u. Szentléleky, Bálpataky, Orosz, Kárász. Ut. p. N.-Mihály."[3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Alsóköcsény, azelőtt Kucsiny. Ondavamenti tót kisközség. Van 50 háza és 288, nagyobbára róm. kath. vallású lakosa. Postája Alsógyertyán, távírója és vasúti állomása Őrmező. A Bothfiak és osztályos atyafiaik ősi birtoka. 181428-ban már a Tussai Bódfi családot iktatják birtokába, de ez időtájt a Fekete családnak is van benne része. 1520-ban Hosszúmezey Györgyöt, 1562-ben Zay Ferenczet, 1570-ben Thury Jánost és Perselyi Miklóst, 1582-ben Szent-Ivány Györgyöt, Plagay Ambrust s 1787-ben Malikóczy Miklóst és Gábort vezetik be egyes részeibe. 1570-ben Kucsin alias Kunar néven találjuk feljegyezve. Az 1598-iki összeírás Tussay Albertet, Istvánt és Miklóst, Hosszúmezey Annát, Körtvélyesy Jánost és Zsigmondot, Szent-Lászlay Mihályt és Duka Pétert említi birtokosaiként. 1773-ban Borsy Kata, Fáy Antal, Szent-Léleky Ferencz és Kiszely Mihály az urai, azután a Bálpataky, Orosz, Borhy, Kárász, Fáy és Lasztóczy családok. Most nincs nagyobb birtokosa. Van itt egy régi úrilak, melyet még a Zákány család építtetett. Az itteni róm. kath. templomot 1850 körül építették."[4]

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 261, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 315 szlovák lakosa volt.

2011-ben 514 lakosából 445 szlovák és 59 roma volt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]