Aranyospatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aranyospatak (Zlatník)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Polgármester Juraj Balog
Irányítószám 094 33 (pošta Vyšný Žipov)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség75 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság270 m
Terület6,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Aranyospatak (Szlovákia)
Aranyospatak
Aranyospatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 58′, k. h. 21° 33′Koordináták: é. sz. 48° 58′, k. h. 21° 33′
Aranyospatak weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Aranyospatak (szlovákul: Zlatník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 15 km-re északnyugatra, az Eperjes-Tokaji-hegység északkeleti részén fekszik.

Története[szerkesztés]

1478-ban említi írásos dokumentum először. A 16. század második felében ruszinokkal telepítették be. Tapolymogyorós uradalmához tartozott, mely a nagy kiterjedésű csicsvai váruradalom része volt. Később a Nyáry, Drugeth, Nádasdy és Eszterházy családok birtokolták. A 18. században a Barkóczyak tulajdonában találjuk.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ARANYOS PATAK. Középszerű magyar falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok. Határja három nyomásbéli, de nem igen termékeny, és követses; szénája meglehetős, legelője elég, fája mind a’ kétféle, malma a’ szomszédságban, itatója jó, piatzozása Eperjesen, Varannón, harmadik Osztálybéli.[2]

Lakói közül sokan részt vettek az 1848-49-es magyar szabadságharcban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Patak (Aranyos), orosz falu, Zemplén vmegyében, Hanusfalva fil., 17 romai, 246 hold szántóföld. Hajdan bányákat mivelt, s 1325-ben augustin szerzetesek kolostora volt. F. u. gróf Barkóczy. Ut. p. Vecse.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Aranyospatak, Sáros vármegye határán fekszik. Összesen 15 házból áll, melyekben 79 lakosa él, kik nagyobb részben gör.-kath. vallásúak. Régi község, mely nevét arany-fövenyt hordó patakjától és hajdani aranyércz-bányáitól nyerte. 1325-ben az Ágoston-rendű szerzeteseknek klastromjuk volt itt. Később Csicsva várának tartozéka lett, de a XVI. század végén és a XVII. század elején Révay László is birtokosául van említve. A XVIII. században a Barkóczyak lettek az urai és most is gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka. A községben nincs templom. Utolsó postája Sókút, távírója és vasúti állomása pedig Varannó.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 75, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 78 szlovák lakosa volt.

2011-ben 74 lakosából 71 szlovák.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]