Istvántelke
| Istvántelke (Štefanovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Varannói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1473 |
| Polgármester | Slavomír Bujko |
| Irányítószám | 094 01 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | VT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 107 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 199 m |
| Terület | 8,92 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Istvántelke
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 57′ 36″, k. h. 21° 46′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 36″, k. h. 21° 46′ 26″ | |
| Istvántelke weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Istvántelke (1899-ig Stefanócz, szlovákul: Štefanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Varannótól 10 km-re északkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1317-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STEFANÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gróf Barkóczy Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik Leszkóczhoz 1/4 óránnyira; határja 3 nyomásbéli, agyagos, hegyes, zabot, és krompélyt leginkább terem, bikkes erdeje bővelkedik fenyves madarakkal.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Stefanócz, orosz falu, Zemplén vgyében, Matyasócz fiókja, 19 r., 261 g. kath., 5 zsidó lak., görög anyatemplommal, 577 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. N. Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Istvántelke, azelőtt Stefanócz. Tót kisközség 37 házzal és 191 gör. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Tavarna, a vasúti állomása pedig Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s a XVI. század végén Stephanócz-Wolia alakban is említve van. 1479-ben Istvánvágás néven is említik. 1747-ben Dravetzky Lászlót iktatják némely részeinek birtokába. Az újabb korban a gróf Szirmay, a gróf Barkóczy és a Fándly családoké volt és most a gróf Barkóczy János-féle hitbizományhoz tartozik. 1663-ban a pestis pusztította lakosait. Gör. kath. temploma 1783-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 226, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 215 szlovák lakosa volt.
2011-ben 113 lakosából 109 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szűz Mária tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1783-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
További információk[szerkesztés]
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
