Dávidvágása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dávidvágása
Village Davidov.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Varannói
Rang község
Polgármester Jozef Vaľko
Irányítószám 093 03 (pošta Vranov nad Topľou 3)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség 794 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 196 m
Terület 16,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dávidvágása (Szlovákia)
Dávidvágása
Dávidvágása
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 21° 38′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 21° 38′ 32″
Dávidvágása weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dávidvágása témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dávidvágása (szlovákul: Davidov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 9 km-re dél-délnyugatra fekszik, a 79-es úttól 4 km-re nyugatra.

Története[szerkesztés]

Zsigmond király 1410-ben kibocsátott oklevele említi először, ebből kiderül hogy a település 1327-óta Nekcseyek birtoka. A község nevét is első birtokosáról kapta, neve alapján irtványtelepülés volt. Csicsva várának uradalmához tartozott. Nagy Lajos király, Erzsébet királyné és Mária királynénak tett szolgálataiért Zsigmond 1410-ben 52 más faluval együtt a Rozgonyiaknak adta. A Rozgonyiak után a Czudar, és 1438-tól a varannói uradalom részeként a Sóvári Soós család birtoka, később 1490-től a Tarczay, majd 1493-tól a Marót nembeli Csire családé. A 16. században a községet ruszinokkal telepítették be. 1715-ben a Rákócziak szerencsi uradalmának része, később Szirmay Tamás szerezte meg, akit birtokosként az Almásy család követett. III. Ferdinánd király szolgálataikért Pintér Antalnak és Mártonnak adta. 1890-ben a Hadik-Barkóczy család szerezte meg.

Vályi András szerint "DÁVIDVÁGÁS. Dávidov. Elegyes falu Zemplén Vármegyében, birtokosai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Szatsurhoz nem meszsze, határja három nyomásbéli, és ha trágyáztatik, közép termékenységű, réttyei meglehetősek, legelője elég, mind a’ kétféle fája van, malma helyben, itatója alkalmatos, vagyonnyait eladhattya Varannón, és Kassán, makkja elég, só alatt is fuharozhat, és kapával kereshetnek, második Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Dávidvágás, orosz falu, Zemplén vmegyében, a Bánszka hegyek alatt, ut. p. Szinnye. Határa 3000 h., mellyből a 18 telkes és 5 zsellér földben van 460 hold szántó, 180 h. rét; majorsági föld 50 hold, a többi cserjés bokros erdőség. Földje minthogy a hegyek nyugoti oldalán terjed, elég sovány, de szorgalom mellett megtermi a gabona minden nemét. A lakosok különösen szép ökröket nevelnek. Lakja pedig 30 római, 530 görög kath., 20 zsidó, óhitü paroch., és kőtemplommal. Patakja egy malmot hajt egy kerékre. Birják a helységet ugyanazok, kik Bánszkát." [3]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 554, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 866 lakosából 863 szlovák volt.

2011-ben 794 lakosából 784 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görög katolikus temploma 1780-ban épült.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]