Felsőfeketepatak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou)
Čierne nad Topľou, Evangelický kostol.jpg
Felsőfeketepatak címere
Felsőfeketepatak címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Első írásos említés 1399
Polgármester Vladislav Dvorjak
Irányítószám 094 34 (pošta Bystré)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség752 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség91 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság158 m
Terület8,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőfeketepatak (Szlovákia)
Felsőfeketepatak
Felsőfeketepatak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 38″, k. h. 21° 34′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 38″, k. h. 21° 34′ 03″
Felsőfeketepatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőfeketepatak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőfeketepatak (szlovákul: Čierne nad Topľou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 15 km-re északnyugatra, a Tapoly jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1399-ben említik először a csicsvai váruradalom részeként. 1402-ben a csicsvai uradalommal együtt Bebek István a birtokosa, melyben 1410-ben Zsigmond király is megerősíti. A 15. században a tapolymogyorósi uradalom része, a kis falvak közé számított. 1474-ben a leleszi prépostság oklevelében szerepel először szlovák névvel Čarnik alakban. 1493-ban 8 parasztház állt a faluban. A 15.–16. században a Rozgonyiak, később a Báthoryak ecsedi ágának birtoka. 1550-ben a közepes nagyságú falvak közé számított mintegy 80-120 lakossal.

A 17. század elején Eszterházy Miklós, majd a Bornemissza család, 1653-tól pedig Drugeth György birtoka. Ebben az időben már állt a falu szélén fából épített református temploma.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PATAK. Fekete Patak. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Mogyoroskához közel, Varannóhoz sem meszsze az ország-úttyában; határja 3 nyomásbéli, zabot terem leginkább, őszit pedig középszerűen, fája kevés vagyon a’ határjában, közel a’ faluhoz egy kis hegyetske alatt savanyú víznek forrása nevezetesíti.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Feketepatak, tót falu, Zemplén vmegyében, Vecséhez 5 óra: 385 lak., s patakmalommal. Gr. Barkóczy birja.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőfeketepatak, Sáros vármegye határán fekszik. Van 75 háza és 463 tót lakosa, kik nagyobbára ág. h. evangélikusok. Nevét a számtalan ásványos részecskéket tartalmazó patakjától vette. 1402-ben a Rozgonyiak voltak az urai, a mikor Csarnik tót néven is szerepelt. Előbb a mogyorósi vár, majd Csicsva várának tartozéka volt. 1598-ban Báthory István az ura, de azután a Drugethek birtokába kerül és 1658-ban Drugeth Borbála és férje, Draskovich Miklós Károlyi Ádámnak és Thököly Máriának zálogosítják el részüket. Később a Barkóczyaké, majd a Csákyaké és a Hevesyeké, a mult század közepe táján pedig Bujanovics Rezsőé. Most nincs nagyobb birtokosa. Az 1663-ban kitört pestis itt is sok áldozatot szedett. Van a községben egy régi úrilak, melyet még a Bujanovics család építtetett s ez most a beregszászi hitelintézeté. Róm. kath. templomának építési ideje ismeretlen. Ide tartozik Passeki-major is. A községnek Mogyoróska a postája, de a távírója és vasúti állomása Varannó.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 419, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 805 lakosából 796 szlovák volt.

2011-ben 757 lakosából 742 szlovák.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]