Tapolyhanusfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou)
Hanusovce-pano.jpg
Tapolyhanusfalva címere
Tapolyhanusfalva címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang város
Első írásos említés 1332
Polgármester Štefan Straka
Irányítószám 094 31
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Testvérvárosok
Lista
Dębica
Népesség
Teljes népesség3768 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség260 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság197 m
Terület14,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tapolyhanusfalva (Szlovákia)
Tapolyhanusfalva
Tapolyhanusfalva
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 30″, k. h. 21° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 30″, k. h. 21° 30′ 00″
Tapolyhanusfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tapolyhanusfalva témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tapolyhanusfalva (szlovákul: Hanušovce nad Topľou) város Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 23 km-re északnyugatra fekszik a Tapoly völgyében.

Története[szerkesztés]

A várkastély

II. András király 1212-ben kelt adománylevelében a sárosi uradalom déli részét az Aba nemzetségnek adta. Ezen a területen valószínűleg a 14. század elején keletkezett a település, mely nevét betelepítő soltészáról, egyben első bírájáról: Hanusról kapta.

A hanusfalvi uradalmat 1317-ben, magát a települést 1332-ben említik először „villa Hanusfalva” néven. 1346-tól háromszáz évig a Sós család birtoka. A falu nevének eredete más magyarázat szerint a Johannita lovagrend nevéből is származhat, hiszen a települést 1355-ben „villa Johannis” alakban is említik. Károly Róbert király vásártartási joggal ruházta fel. A 16. század végére a település már a közepes nagyságú városok közé tartozott. Egykor élénk kereskedőváros, melynek a 17. század elején már gimnáziuma is volt. Vásárait a Szentlélek eljövetele, Szent Kozma és Damján, valamint a Mindenszentek ünnepe alkalmával tartották. 1635-től még három vásárt engedélyeztek számára, melyeket a Három királyok, Szent Tibercia vértanú és Szent László király ünnepén tartottak. A középkorban lakói főként mezőgazdasággal, később kézművességgel, például kovácsmesterséggel, cipészmesterséggel foglalkoztak.

Vasúti viadukt

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HANUSFALVA. Mező Város Sáros Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Eperjeshez két mértföldnyire, ’s az Uraságnak kastéllyával díszesíttetik, első Károly alatt MCCCXXXIIben nyerte szabadságát; egy része határjának tsekély, a’ többi jó, réttyei hasznosak, legelője, és mind a’ két féle fája elég, vásárjai is esnek, piatza helyben, és Eperjesen.[2]

A várost 1831-ben súlyos kolerajárvány sújtotta, melyet a Felvidék keleti részére kiterjedő parasztfelkelés követett. A század elején a Tapolyra 90 m hosszú fahíd épült, mely a második világháborúban semmisült meg.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Hanusfalva, (Hanusowcze), tót mv., Sáros vmegyében, a Tapoly völgyében, Eperjeshez keletre 2 mfldnyire: 387 kath., 540 evang., 2 ref., 265 zsidó lak. Kath. és evang. szentegyház. Synagóga. Két kastély. Több uri lakház. Határa termékeny; rétjei igen jók; vásárai népesek; lakosai közt sok timár, csizmadia és gubás találtatik. F. u. gr. Dessewffy Sámuel, Jékelfalusy, Péchy, s m. t.[3]

A 19. század végére Tapolyhanusfalva a Tapolyvidék közigazgatási központja, főszolgabírói hivatalának székhelye lett. A 20. század elején lakosságának száma elérte az 1200 főt. A városban postahivatal, három felekezeti iskola, két templom és plébánia, valamint zsinagóga állt. A trianoni diktátumig Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Bezárt gyárépület Tapolyhanusfalva közelében

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1200 lakosából 860 szlovák, 267 német és 13 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1157-en lakták, ebből 863 szlovák, 221 német és 28 magyar anyanyelvű.

1900-ban 1220-an lakták: 918 szlovák, 213 német és 35 magyar anyanyelvű.

1910-ben 1267-en lakták, ebből 751 szlovák, 301 magyar és 117 német anyanyelvű.

1921-ben 1218 lakosából 921 csehszlovák, 239 zsidó és 6 magyar volt.

1930-ban 1351 lakosából 1079 csehszlovák, 150 egyéb, 37 zsidó és 84 állampolgárság nélküli volt; ebből 540 római katolikus, 480 evangélikus, 271 izraelita és 56 görög katolikus felekezethez tartozott.

1991-ben 3144 lakosából 3051 szlovák, 82 cigány és 2 magyar; ebből 1493 római katolikus, 1110 evangélikus, 343 nem vallásos, 271 izraelita (?), 132 görög katolikus és 59 egyéb felekezetű volt.

2001-ben 3582 lakosából 3045 szlovák, 511 cigány és 5 magyar.

2011-ben 3741-en lakták, ebből 2961 szlovák, 641 cigány és 5 magyar.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Bruss, S. 2018: Rod Dessewffy - hanušovské panstvo.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Hanušovce nad Topľou
A Wikimédia Commons tartalmaz Tapolyhanusfalva témájú médiaállományokat.