Újszomotor
| Újszomotor (Žalobín) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Varannói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1451 | ||
| Polgármester | Valéria Račková | ||
| Irányítószám | 094 01 | ||
| Körzethívószám | 057 | ||
| Forgalmi rendszám | VT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 808 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 143 m | ||
| Terület | 11,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 58′ 07″, k. h. 21° 43′ 41″48.968611°N 21.728056°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 07″, k. h. 21° 43′ 41″48.968611°N 21.728056°E | |||
| Újszomotor weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újszomotor témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Újszomotor (1899-ig Zsalobina, szlovákul: Žalobín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Varannótól 16 km-re északkeletre, az Olyka-patak partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve a szláv zsali (= part, kavics) vagy a ruszin zsalivina (= kivájás, árok) főnévből származik. Mai magyar neve tévedés eredménye, ugyanis a szlovák nevet a zsaly (= gyász, bánat) főnévből származtatták, igazolandó Álmos vezér állítólagos zempléni sírját és a „szomorú tor” kifejezésre vonatkoztatták.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települést 1451-ben említik először. A középkorban a homonnai uradalom része volt, a 16. századtól a Dravetzky, a Hadik-Barkóczi család és más nemesek birtoka. 1715-ben 12 háztartása és 6 lakatlan háza volt. 1787-ben 60 házában 488 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSALOBINA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Domása, és Matyasócz között; határja dombos, fekete, és veres agyagos, földgye 3 nyomásbéli, búzát, és gabonát terem, erdeje van, szőleje nints, széna nélkűl szűkölködik; piatza Varannón van.”[2]
1828-ban 62 háza és 473 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsalobina, Zemplén vm. tót f. ut. p. Homonnához 2 mfldnyire: 466 r. kath., 16 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 844 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy, Bideskuthy.”[3]
1869-ben 612 volt a lakosok száma. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Újszomotor, azelőtt Zsalobina, a hasonnevű patak mellett fekvő tót kisközség 114 házzal és 655 róm. kath. vallású lakossal. Saját postája van, távírója és vasútja Varannó. Már 1451-ben a Drugethek birtoka s ekkor Zalabina néven van említve. 1551-ben Zent-Jánosy Lajost s 1562-ben Olchváry Györgyöt iktatják némely részeibe, a mikor Salobinának írják. Az 1598-iki összeírásban a homonnai urakon kívül még Szent-Jánosy Kristóf özvegye és Révay Gábor vannak birtokosaiként említve. 1658-ban a Barkóczyakat iktatják itt be s ekkor Zalobinya néven szerepelt, mikor pedig 1747-ben Draveczky László szerzi meg itt a maga részét, Zalubina alakban merül fel. Később a Barkóczyak mellett még a gróf Szirmay és a Bydeskuthy családok is földesurai s most a gróf Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. 1778-ban földrengés volt e vidéken, mely az 1765-ben épült róm. kath. templomot is romba döntötte, de ezt ismét felépítették. Ide tartozik Czigánytelep és Behanócz-puszta, mely már a XV. században Behanoch és Byhanocz alakban községként van említve. A Drugethek birtoka volt; 1598-ban a Révayaknak is van benne részbirtokuk. Azután a Barkóczyaké lett. A XVIII. század elején már puszta és Zbehanócz néven említik.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 693 | 769 | 845 | 808 |
| Különbség | +10,96 % | +9,88 % | -4,37 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 815 | 808 |
| Eltérés | -0,85 % |
1910-ben 536-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 1280 lakosából 1257 szlovák volt.
2011-ben 802 lakosából 689 szlovák és 88 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A katolikus templom.
- Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1765-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- E-obce.sk Archiválva 2013. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Újszomotor Szlovákia térképén
A Varannói járás települései | ||
|---|---|---|
Varannó (Vranov nad Topľou) | ||
|  | |
