Telekháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Telekháza (Sedliská)
A római katolikus templom.
A római katolikus templom.
Telekháza címere
Telekháza címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Első írásos említés 1323
Polgármester Jozef Dobrocký
Irányítószám 094 09
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség1422 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség129 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság138 m
Terület10,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Telekháza (Szlovákia)
Telekháza
Telekháza
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 54′ 20″, k. h. 21° 43′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 20″, k. h. 21° 43′ 45″
Telekháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Telekháza témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Telekháza (1899-ig Szedliszke, szlovákul: Sedliská) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 9 km-re északkeletre fekszik, Csicsvaalja tartozik hozzá.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Nyomaikat a telekházi temető közelében, Felsőkázmér irányában találták meg. A bronzkorban az i. e. 11–13. században a gávai kultúra népe lakott itt. Településük maradványait a csicsvaaljai temető területén tárták fel 1987-88-ban. A leletek között számos bronzeszköz, öntőforma, mezőgazdasági eszköz és cserépmaradvány került elő. Az i. e. 2. században kelták jelentek meg a település területén, erődített településük a Várhegytől keletre emelkedő magaslaton állt. Tőlük is számos lelet, fazekas korong, cserépmaradvány származik, melyek nagyrészt a tapolyhanusfalvi múzeumba kerültek. A 8. században új népesség jelenik meg ezen a területen, maradványaikat szlovák régészek a betelepülő szlávoknak tulajdonítják. Azt feltételezik, hogy a mai település alapjait is ők rakták le, sőt a csicsvai vár helyén ősi szláv várat is sejtenek.

1270-ben V. István király ezt a területet a Rozgonyiak ősének, Rajnold mesternek adja. A Rozgonyiak 1310 körül építik fel Csicsva várát, mely a Lengyelország felé menő kereskedelmi utat ellenőrizte. A vár 1316-ban már állt, hiszen a falu első írásos említése is ebben az évben történt, amikor Miklós csicsvai várnagy a települést Peresnek nevezi. 1410-ben és 1414-ben a Rozgonyiakat Luxemburgi Zsigmond is megerősíti birtokaikban. A várat a 14. században tovább bővítették. A régészeti kutatás szerint ekkor épült a torony, a ciszterna és a várpalota déli részei. Az utolsó nagyobb építkezések a 15. és 16. század fordulóján történtek a várban. A Rozgonyiak 1523-ig voltak az uradalom birtokosai, amikor Istvánnal a család fiágon kihalt.

A vár és uradalma más birtokokkal együtt Báthori Andrásé lett. 1527-ben Szapolyai János serege megostromolta, ekkor leégett. A Báthoriak 16. század végi kihalásával 1605-ben a csicsvai, a varannói és tapolymogyorósi uradalmat a Nádasdy és Nyári családok kapták meg. A 17. század első negyedében az uradalom az Eszterházi és Drugeth családé lett. Telekházának 1600-ban 15 háza volt, határában szőlőskertet is műveltek. A várat 1684-ben Thököly foglalta el, 1703-ban a kurucok helyreállították. 1711-ben a császáriak elfoglalták és lerombolták, azóta rom. A falunak 1715-ben 6, 1720-ban 8 adózó háztartása volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZEDLICZKE. Csicsvával. Tót falu Zemplén Várm., földes Urai Gr. Barkóczy, és Bydeskúti Uraságok, lakosai római, és görögkatolikusok, fekszik Varannóhoz, és Benkóczhoz is 3/4 órányira; hegyes, és mintegy ötöd részében térséges, sárga agyagos határja 3 nyomásbéli; erdeje, szőleje nints, mészkővel bővelkedik; piatzok Varannón.[2]

1828-ban 83 házában 623 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szedlicske, tót falu, Zemplén vgyében, a csicsvaaljai vártól délnek, az Ondava völgyében, N. Mihályhoz 3 óra. Földjének 2/3 rónaság, 1/3 hegyes; kiterjedése 1281 hold, mellyből beltelek 103 h., szántóföld 730 h., rét 241 h., legelő 207 hold; van ezenkivül vagy 200 hold erdeje is. Ebből urbériség 13 5/8 telek után 325 h., 110 h., rét, 80 h. legelő, többi majorság. Földje a rónaságon termékeny, a dombokon sovány. Lakja 240 görög, 220 romai kath., 5 ev., 70 zsidó. Lakosai renyhék, s az italt módnélkül szeretik. Határában az Ondava vizén kivül van még egy a hegyekből lefolyó árka, elegendő mészköve, melly háznagyságu kősziklákból a csicsvaaljai vár felé eső dombon jobbra-balra emelkedik. Birják Farkas István, gr. Barkóczy János, Raksányi, Horváth, s más kisebb birtokosok. G. kath. anya, r. kath. fiók egyház.[3]

1900-ban 585 lakosa volt.

Csicsva várának romjai

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Telekháza, azelőtt Szedliczke. Ondavamenti tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 110 házzal és 585 római katholikus vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Varannó. Hajdan Csicsva várának tartozéka volt s annak sorsában osztozott, míglen a Barkóczyak lettek a földesurai. Most is a gróf Barkóczy-féle hitbizományhoz tartozik. 1663-ban a pestis látogatta meg, 1778-ban pedig földrengés okozott benne nagy kárt. Vannak itt mészkőbányák s a hitbizományi uradalomnak mészégető kemenczéi. Gör. kath. temploma 1778-ban épült, de egy évvel később a földrengés annyira megrongálta, hogy 1783-ban új templomot kellett építeni. Ide tartozik Csicsvaalja-puszta és a csicsvai várrom. E festői szép, vadregényes fekvésű várrom alatt van a Barkóczy család temetője és a szegények háza s kápolnája. Csicsva a XIV. században Nagy- és Közép-Csicsva néven két község volt, mely a csicsvai várbirtokosokat uralta. Herczeg Rasztislav ősi birtoka, melyet V. István 1270-ben Roland nádornak, a Rozgonyiak ősének adományozott. Vára 1440-ben épült. 1527-ben, a mikor Szapolyay István ostromolta, leégett s ekkor Drugeth István innen menekülni volt kénytelen. Ez alkalommal pusztultak itt el a vármegye régi írásai is. 1678-ban a vár ismét fennállott és 1684-ben Thököly ostromolta és foglalta el. 1703-ban a kuruczok foglalták el, kijavították és megerősítették, de 1711-ben a császáriak lerombolták. A XVII. és XVIII. században itt tartották a megyegyűléseket és itt őrizték és vezették át az ú. n. csicsvai-könyvet is, mely arról volt nevezetes, hogy ebbe iktatták annak a kornak hirhedt hazugságait, szerzőik neveivel együtt. Innen származik az a régi közmondás is, hogy a mikor valaki valami nagyot talált mondani, azt jegyezték meg rá, hogy „beleillik a csicsvai könyvbe”. Telekháza tájékán feküdt még a XV. században Vereskócz-, vagy Vreskócz-puszta. Ugyancsak itt fekhetett valahol Szőlőske, mely még a XVI. században is szerepel s melyet 1487-ben Lapispataki Miklós alispán a Rozgonyiaktól zálogba vesz. Némelyek szerint azonban ez a Szőlőske egy volna Szedliczkével, tehát a mai Telekházával. Ugyancsak a csicsvai vártartozékok között van említve a XV. században Krudin is, mely szintén itt, e tájon fekhetett s az akkori írásmód szerint Crudyn, Crodeyn és Krwden alakban kerül elő.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Csicsvaalja[szerkesztés]

Csicsvaalja a vár szolgálófalujaként keletkezett a 14. században, 1363-ban említik először. A 15.–16. században általában „Varalya” alakban szerepel a forrásokban. 1493-ban 4 jobbágytelke volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csicsvaalja, puszta, Zemplén vgyében, Szedlicske mellet, a tavarnai uradalomhoz tartozik s gr. Barkóczy János birja. Kiterjedése 500 hold. A vár alatt van az uraságnak gyümölcsös és veteményes tágas kertje, üvegházzal; 10 zsellérrel, kórházzal, egy kath. fiók-szentegyházzal, melly a vár északkeleti részén épen a hegy alatt az Ondava folyó partján fekszik, hol sept. 8-ikán nevezetes bucsu tartatik. A vár, melly kősziklás hegyre épült, s honnan Zemplén vidékeire felséges kilátás esik, már elpusztult, s csupán falai állnak fen, s egy roppant mélységű kőkut most is látható. E várat 1200 táján Csicsvay János lakta.[3]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 604-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1280 lakosából 1257 szlovák volt.

2011-ben 1307 lakosából 1213 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma 1784-ben épült.
  • Római katolikus temploma.
  • Csicsva várának romjai.
  • Nepomuki Szent János szobra.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]