Tavarna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tavarna (Tovarné)
A templom.
A templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Első írásos említés 1479
Polgármester Kvetoslava Mižáková
Irányítószám 094 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség978 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség135 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság127 m
Terület7,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tavarna (Szlovákia)
Tavarna
Tavarna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 54′ 45″, k. h. 21° 45′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 45″, k. h. 21° 45′ 30″
Tavarna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tavarna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tavarna (szlovákul: Tovarné) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 11 km-re északkeletre, az Ondava bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1479-ben „Thavarna” alakban említik először, de Zemplén vármegye monográfiája szerint már 1215-ben is említik.[2] Kezdetben Zemplén várának uradalmához tartozott, így királyi birtok volt. A várhoz tartozó szolgálónépek lakták. A 15. században a homonnai uradalom részeként a Drugethek birtoka lett. 1562-ben az Olchváry, 1598-ban a Barkóczí család szerzett itt birtokot. 1600-ban 15 jobbágyház állt a településen. 1715-ben 9, 1720-ban 6 háztartása adózott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TAVARNA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Barkóczy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Varannóhoz 1 órányira; dombos határja 3 nyomásbéli, búzát, és gabonát terem, erdeje van, szőleje nints, piatza Varannón.[3]

1828-ban 61 házában 462 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tavarna, tót falu, Zemplén vmegyében, Matyasovicz fil. az Ondava mellett: 382 romai, 58 g. kath. lak. Kastély, 744 hold szántóföld, 514 h. szántófölddel, malommal. F. u. Szirmay. Ut. p. Vecse.[4]

1900-ban 522 lakosa volt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tavarna, tót kisközség, 86 házzal és 523 lakossal, kiknek nagyobb része róm. kath. vallású. Saját postája és távírója van, vasúti állomása Homonna vagy Őrmező. Ősrégi község, mely hajdan a zempléni vár tartozéka volt s a vár szekeresei, fuvarosai (tavornici regis) lakták. Már 1215-ben említtetik először. Azután a Drugetheké lett, a kik ott már a XV. század közepe táján birtokosok. 1562-ben Olchváry Györgyöt is némely részeibe iktatják, míg az 1598-iki összeírás Révay Gábort említi birtokosául. Azután a Barkóczyak lettek az urai, később azonban a gróf Szirmayaknak is volt benne részük. Most a gróf Barkóczy Jánostól alapított hitbizományhoz tartozik, melynek gróf Hadik-Barkóczy Endre a haszonélvezője. A Barkóczyak itt kastélyt is építettek, melyet az 1778-iki földrengés romba döntött. A mostani kastélyt 1832-ben gróf Barkóczy János építtette, de két mellékszárnya 1851-ben épült. A kastélyt, mely nagyúri kényelemmel van berendezve, szép park veszi körül. Sok műbecscsel bíró tárgy és családi festmény látható itt s ez utóbbiak a Hadikok és a Barkóczyak kiválóbb alakjait ábrázolják. A község róm. kath. temploma 1749-ben épült.[2]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 552-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 1076 lakosából 1044 szlovák volt.

2011-ben 1042 lakosából 985 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1794-ben épült.
  • A Barkóczy-kastély 1832-ben épült a korábbi kastély helyén, 1851-ben két épületszárnnyal bővítették. A kastélyt szép park övezi, melyben mintegy 200 ritka fa- és növényfajta található, köztük számos fenyőfaj, tölgy, gesztenye és hársfák.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]