Magyarország vármegyéi és városai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Magyarország vármegyéi és városai
Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája
A sorozat borítódísze
A sorozat borítódísze

Szerző több szerző,
Borovszky Samu (szerkesztő)
Első kiadásának időpontja 18961914
Nyelv magyar
Témakör a Magyar Királyság vármegyéinek és nevezetesebb városainak ismertetése
Részei 25 kötet
Kiadás
Magyar kiadás Országos Monografia Társaság
Külső hivatkozás MEK, Arcanum
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország vármegyéi és városai témájú médiaállományokat.

A Magyarország vármegyéi és városai, alcímén Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája egy 20. század eleji, nagy terjedelmű, magyar nyelvű, huszonöt kötetes történettudományi–földrajzi enciklopédia.

Jellemzői[szerkesztés]

Az 1896 és 1914 között az Országos Monografia Társaság jóvoltából megjelent, Borovszky Samu által szerkesztett, összességében több ezer oldal terjedelmű mű egy történettudományi–földrajzi a Magyar Királyság akkori vármegyéiről és településeiről. A nagy alakú, egyenként is több száz oldalas kötetek borítója a velük szinte egy időben megjelent A Pallas nagy lexikonához hasonlóan díszes kialakítású, mindkettő Gottermayer Nándor könyvkötő műhelyében készült. Reprint kiadásban először – egyszerűbb formában – az 1990-es években a Dovin Művészeti Kft., majd a 2010-es években a Históriaantik Könyvesház, és harmadikként – abszolút korhű kivitelre törekedve – ugyanebben az időben a Pytheas Könyvkiadó jelentette meg.

A művet elektronikusan a Magyar Elektronikus Könyvtár és az Arcanum Kft. tette elérhetővé: [1] és [2].

Kötetbeosztás[szerkesztés]

Az egyes kötetek a következők voltak:

Kötetcím
Kiadási év
Abaúj-Torna vármegye és Kassa 1896
Bács-Bodrog vármegye I. 1909
Bács-Bodrog vármegye II. 1909
Bars vármegye 1903
Bihar vármegye és Nagyvárad 1904
Esztergom vármegye 1910
Fiume és a magyar-horvát tengerpart 1900
Gömör-Kishont vármegye 1903
Győr vármegye 1910
Heves vármegye 1910
Hont vármegye 1906
Komárom vármegye és Komárom sz. kir. város 1907
Nógrád vármegye 1911
Nyitra vármegye 1900
Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye I. 1910
Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye II. 1910
Pozsony vármegye, Pozsony sz. kir. város, Nagyszombat,
Bazin, Modor és Szentgyörgy r. t. városok
1904
Somogy vármegye 1914
Szabolcs vármegye 1900
Szatmár vármegye 1908
Szatmár-Németi sz. kir. város 1908
Temes vármegye és Temesvár 1910-es évek
Torontál vármegye 1911
Vas vármegye 1898
Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város 1900-as évek

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 298-299. o.
  • Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből. Tudósnaptár, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-09-3457-4, 145. o.

Filmfelvétel[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]