Felsőmihályi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőmihályi (Michalok)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rang község
Első írásos említés 1363
Polgármester Viera Mihočová
Irányítószám 094 23 (pošta Merník)
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség291 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság262 m
Terület12,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőmihályi (Szlovákia)
Felsőmihályi
Felsőmihályi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 59′ 26″, k. h. 21° 37′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 59′ 26″, k. h. 21° 37′ 57″
Felsőmihályi weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőmihályi (1899-ben Mihálkó, szlovákul: Michalok) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 12 km-re északra, az Ondava és a Tapoly között fekszik.

Története[szerkesztés]

1363-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIHÁLYI. Magyar, és tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szerdahelyi, és több Urak, lakosai elegyesek, fekszik Legenyének, és Lasztócznak szomszédságában, térséges határja három nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdejek tsekély, rét nélkűl szűkölködik, piatza Kassán, vagy Újhelyben.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mihályi, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Abauj vmegye szélén: 103 romai, 100 görög kath., 305 ref., 60 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal, 930 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Velejte.[3]

1899-ben Csehországból, Cheb környékéről érkezett német telepesek vásároltak itt birtokot. A férfiak főként ácsmunkákkal foglalkoztak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőmihályi, azelőtt Mihálykó. Hajdan, a XIV. században, mikor még a Rozgonyiak voltak az urai, Mihályfalva volt a neve. Azután Cicsva-vár tartozéka lett s az 1598-iki összeírásban Báthory István szerepel uraként, kiről a Soós családra, később pedig a Csákyakra száll. A XVIII. század végén a Ketzer család zálogbirtoka, de a Csákyak visszaváltják. A mult század közepe táján Bujanovits Ernő és neje, Mailáth Karolina voltak a birtokosai. Most idegen kézen van. Róm. kath. templomát a XVIII. század közepe táján az evangélikusok építették. A falu házainak száma 59, tótajkú lakosaié, kiknek nagyobb része evangélikus, 369. A falu postája Mogyoróskán, távírója és vasúti állomása Varannón van.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.

A németeket a II. világháború után kitelepítették.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 584, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 342 lakosából 341 szlovák volt.

2011-ben 320 lakosából 307 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]