Szécsmező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szécsmező (Sečovská Polianka)
Sečovská Polianka, Grécko-katolícky kostol.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Varannói
Turisztikai régió Felső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Marián Fedor
Irányítószám 094 14
Körzethívószám 057
Forgalmi rendszám VT
Népesség
Teljes népesség 2728 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 123 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 127 m
Terület 22,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szécsmező (Szlovákia)
Szécsmező
Szécsmező
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 47′ 00″, k. h. 21° 41′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 47′ 00″, k. h. 21° 41′ 00″
Szécsmező weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsmező témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szécsmező, (1899-ig Szécs-Polyánka, szlovákul: Sečovská Polianka) község Szlovákiában az Eperjesi kerületben a Varannói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Varannótól 12 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

1272-ben említik először, de területén már évezredekkel ezelőtt is éltek emberek. Ezt bizonyítja az itt megtalált hatezer éves női alakot ábrázoló szobrocska és számos cserépmaradvány.

Zemplén vármegye monográfiája így ír a község történetéről: "Szécsmező, előbb Szécspolyánka. Hajdan Zécs és Polyanka néven két község volt s a Polyánkai Csapyak fészke. 1419-ben Fodor Miklóst iktatják némely részeibe. 1469-ben a Csebieknek is van itt részük, de a birtok nagyobb fele a Csapyaké. 1479-ben a Körtvélyesi Fodor család is előtűnik a két község birtokosai között. 1495-ben a Sztrithei család kap itt részeket. Az 1598-iki összeírás Soós Istvánt és Csapy Ferenczet említi. 1692-ben Pethő Zsuzsánna is kap itt részt. Ezután a Bocskayaké lesz, majd Barkóczy Ferencz kap rá királyi adományt s most is gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka. Az 1831-iki kolera itt is megkövetelte a maga áldozatait s lakosai lázadásra késztette. Két temploma közül a görög katholikus 1853-ban s a római katholikus 1872-ben épült. Ide tartoznak Bukovina-, Csereparnya- és Hucsava-erdők. A falunak 250 háza van. Tótajkú, nagyobbára róm. kath. vallású lakosainak száma 1272. Postája, távírója és vasúti állomása Parnó." [2]

Vályi András szerint "Szécs Polyánka. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gr. Barkótzy Uraság, lakosai katolikusok, és egygyesűltt ó hitüek, fekszik n. k. Kolcs Hoszszúmezőhöz 1, é. Szacsurhoz is 1 órányira, térséges, és hegyes határja három nyomásbéli, melly gabonát, és zabot terem, erdeje van, szőleje nints, malma is jó vagyon, 114piatza Kassán öt mértföldnyire." [3]

Fényes Elek szerint "Polyánka (Szécs), tót-orosz falu, Zemplén vmegyében, Parnó fil., 762 romai, 288 g. kath., 11 evang., 8 zsidó lak. Kastély. 1250 hold szántóföld s erdő. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Vecse. " [4]

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1395, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 2642 lakosából 2602 szlovák és 22 cigány volt.

2011-ben 2728 lakosából 2634 szlovák és 15 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falunak görögkatolikus és római katolikus templomai vannak.
  • 1962-ben és 1992-ben az iskola területén a 17. század második feléből származó, összesen 782 darabos ezüstpénzleletet találtak.

Testvértelepülései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]