Friedmann Mór

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Friedmann Mór
Született 1827. március 7.
Elhunyt 1891. augusztus 29. (64 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása újságíró

Friedmann Mór (Hrabóc, 1827. március 7.Budapest, 1891. augusztus 29.) a pesti izraelita hitközség főkántora.

Élete[szerkesztés]

Jómódú szülők gyermek, akik fiukat rabbinak szánták. Talmudiskolákba járt, de csakhamar feltűnt szép hangjával, s már 12 éves korában előimádkozással kereste meg kenyerét. Pápán és Pozsonyban végzett talmudi tanulmányai után Brezován tanítóskodott, közben tovább képezte magát a világi és vallási tudományokban, majd 1844-ben Goldmark Károly apja, a németkeresztúri kántor mellett elsajátította a kántori teendőket. Ezen idő alatt a közeli Sopronba járt a pedagógiai tanfolyamot hallgatni. Ő volt az első, aki magyarul tanított a németkeresztúri zsidó iskolában.

1848-ban Sopronban kántorrá választották. A Jelačić ellen szervezett népfelkelők közé ő is beállott, azonban karját kificamított és hazabocsátották. Később a bécsi konzervatóriumot látogatta, s egyben a neves Sulzer bécsi kántornak tanítványa volt. 1850-ben Bécs egyik elővárosában kántor, hitoktató, jegyző és hitszónok lett, és érdemeiért a bécsi rabbiság mórénu címmel tüntette ki.

1857. június 23-án a pesti hitközség főkántorának hívta meg, azonban mielőtt új hivatalát elfoglalta, hosszabb utazást tett külföldön, hogy a nagyobb zsidó hitközségeket tanulmányozza. Pesten nyomban hozzálátott az istentisztelet rendezéséhez a Sulzer-féle imarend és részben saját vallási énekeinek meghonosításával. Pesten a Dohány utcai zsinagóga felavatásakor (1859. szeptember 6.) énekelt először.

Izraelita vallásos énekek című könyve nagyban elősegítette a hitközségek megmagyarosodását. Kompozíciói a műzene szabályainak betartása mellett megőrizték a zsidó vallási ének jellegét. A hitközségi hivatalnokok erkölcsi és anyagi érdekeinek megvédésére 1882-ben egyletet alapított és lapot szerkesztett, az Izraelita Tanítóegyesületnek megalakulása óta alelnöke volt. Már 1868-ban készített, s a zsidó kongresszushoz be is nyújtott egy emlékiratot kántoriskola létesítése érdekében. A Rabbiszeminárium gimnáziumának megnyitása óta énektanára volt. A király arany érdemkereszttel tüntette ki.

Munkái[szerkesztés]

  • Israelita vallásos énekek, a nyilvános isteni tisztelet, az iskolai és a házi áhitat számára, ima könyvvé rendezte és zenével kiadta Friedmann Mór, magyarította Tatai András. Pest, 1861.
  • Gyászének báró Eötvös József emlékére. Pest, 1871.

Kéziratban maradt 70 vallásos éneke.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Pótlás a Zenei lexikonhoz. A-Z. Szerk. Szabolcsi Bence, Tóth Aladár. Bp., Győző Andor, 1935.