Kisgyertyános

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisgyertyános (Vyšný Hrabovec)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterMonika Sipľaková
Irányítószám090 34
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség197 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület6,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 41′ 14″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 20″, k. h. 21° 41′ 14″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyertyános témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisgyertyános (más néven Oroszhrabóc, 1899-ig Sztropkó-Hrabócz, szlovákul: Vyšný Hrabovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 18 km-re délre, az Ondavai-dombság középső részén fekszik.

Története[szerkesztés]

1408-ban említik először. A sztropkói uradalom része volt, amikor Luxemburgi Zsigmond király katonai szolgálataiért Perényi Imrének adta. A 15. és 17. század között megszakítás nélkül a sztropkói uradalom része. 1600-ban hét adózó portáján kívül a soltész háza és a paplak állt a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HRABÓCZ. Orosz Hrabócz. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura B. Vécsey Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik nap kel. Orosz Bisztrához 1, nap ny. Dubrova Sumgoczeczel öszve kaptsoltt helységekhez 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, hegyes, követses, sovány, a’ földgye többnyire zabot terem; középszerűen árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt, erdője elég van, piatzok Ungváron, és Homonnán.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orosz-Hrabocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Turány fil. 8 római, 148 g. kath., 15 zsidó lak. 353 h. szántófölddel.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisgyertyános, azelőtt Sztropkó-Hrabócz, tót kisközség 14 házzal s 81 gör. kath. vallású lakossal. Postája és távírója Kelcse, vasúti állomása Varannó. Azelőtt Orosz-Hrabócz néven is szerepelt s a sztropkói uradalom tartozéka volt. Az újabb korban a báró Vécseyek s a Jekelfalussyak voltak az urai. Ez időszerint nincs nagyobb birtokosa. Gör. kath. temploma 1850-ben épült.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 303-an, többségében lengyelek lakták, jelentős ruszin kisebbséggel.

2001-ben 210 lakosából 200 szlovák volt.

2011-ben 193 lakosából 189 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak Leírása. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 11.)
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisgyertyános&oldid=23568455”