Turány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A hasonló nevű turóci községet lásd: Nagyturány

Turány (Turany nad Ondavou)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Ján Jakubov
Irányítószám 090 33
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség373 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület9,60 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Turány (Szlovákia)
Turány
Turány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 21° 39′ 20″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 00″, k. h. 21° 39′ 20″
Turány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Turány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Turány (szlovákul Turany nad Ondavou) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 12 km-re délre, az Ondava-víztározó északkeleti partján fekszik.

A templom

Története[szerkesztés]

A község már a 11. század előtt is létezhetett, erről tanúskodik az itteni földvár. Írott forrásban csak 1361-ben említik először. Neve az ősszláv tur (= őstulok) főnévből származik. A sztropkói uradalom része volt. Területén feküdt a középkorban Kékmező falu, melynek egykori erődítményét valószínűleg a Mikcsfiek építtették sztropkói uradalmuk központjául. Pontos helye és sorsa nem ismert.

1600-ban 17 jobbágyház állt Turányon. 1715-ben 7, 1720-ban 8 háztartása volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TURÁNY. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusi Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Sztropkóhoz nem meszsze, Boczához 1/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, terem gabonát, zabot, szőleje nints.[2]

1828-ban 40 házában 300 lakos élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turány, orosz falu, Zemplén vmegyében, az Ondava mellett: 235 r., 36 g. kath., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 593 h. szántóföld. F. u. özv. Jékelfalusy gr. Csáky asszony. Ut. p. Vecse.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Turány, ondavamenti tót kisközség. Van 48 háza és 246 róm. kath. vallású lakosa. Postája és távírója Kelcse, vasúti állomása Varannó. A sztropkói vár tartozéka volt. Később a Jekelfalussyak, majd a gróf Viczay, báró ’Sennyey s báró Horváth családok lettek az urai. Ezidőszerint nagyobb birtokosa nincsen. Az 1663-ban fellépett pestis itt is dühöngött. Róm. kath. temploma 1825-ben épült. Ide tartozik az ú. n. Határcsárda.[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 285, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 414 lakosából 403 szlovák volt.

2011-ben 397 lakosából 379 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk[szerkesztés]