Kispolány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kispolány (Malá Poľana)
Mala Polana2.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Turisztikai régióFelső-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Anna Bandiová
Irányítószám 090 24
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség115 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság327 m
Terület10,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kispolány (Szlovákia)
Kispolány
Kispolány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 50″, k. h. 21° 49′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 50″, k. h. 21° 49′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispolány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kispolány (1899-ig Sztropkó-Polena, szlovákul: Malá Poľana) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 19 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A község a vlach jog alapján keletkezett ruszin pásztorok betelepítésével. Első írásos említése 1567-ben „Polyanka” néven történik. A Keglevich család sztropkói uradalmához tartozott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLYENA. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevits Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Szinai járásban, határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, második osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polena, (Sztropkó), orosz falu, Zemplén vmegyében, 293 g. kath., 6 zsidó lak. 417 hold szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Komarnyik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kispolány, előbb Sztropkó-Polena, tót kisközség 49 házzal és 262 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. Hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott, de újabbkori birtokosa a Barkóczy család volt. Az 1598-iki összeírásba Nagypolena néven van felvéve. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. A faluban gör. kath. templom van, mely 1759-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 268, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 121 lakosából 57 ruszin és 51 szlovák volt.

2011-ben 113 lakosából 62 ruszin és 46 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Miklós tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1929-ben épült a korábbi fatemplom helyén.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]