Kispolány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kispolány (Malá Poľana)
Mala Polana2.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Anna Bandiová
Irányítószám 090 24
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség115 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság327 m
Terület10,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kispolány (Szlovákia)
Kispolány
Kispolány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 16′ 50″, k. h. 21° 49′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 50″, k. h. 21° 49′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispolány témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kispolány (1899-ig Sztropkó-Polena, szlovákul: Malá Poľana) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 19 km-re északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A község a vlach jog alapján keletkezett ruszin pásztorok betelepítésével. Első írásos említése 1567-ben „Polyanka” néven történik. A Keglevich család sztropkói uradalmához tartozott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLYENA. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevits Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Szinai járásban, határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, második osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polena, (Sztropkó), orosz falu, Zemplén vmegyében, 293 g. kath., 6 zsidó lak. 417 hold szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. Ut. p. Komarnyik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kispolány, előbb Sztropkó-Polena, tót kisközség 49 házzal és 262 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. Hajdan a homonnai uradalomhoz tartozott, de újabbkori birtokosa a Barkóczy család volt. Az 1598-iki összeírásba Nagypolena néven van felvéve. Most XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. A faluban gör. kath. templom van, mely 1759-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 268, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 121 lakosából 57 ruszin és 51 szlovák volt.

2011-ben 113 lakosából 62 ruszin és 46 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Miklós tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1929-ben épült a korábbi fatemplom helyén.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]