Felsőkrucsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőkrucsó (Kručov)
Coat of arms of Kručov.png
Felsőkrucsó címere
Felsőkrucsó címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1390
Polgármester Anna Kertisová
Irányítószám 090 32 (pošta Miňovce)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség219 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság202 m
Terület8,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőkrucsó (Szlovákia)
Felsőkrucsó
Felsőkrucsó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 49″, k. h. 21° 36′ 26″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 49″, k. h. 21° 36′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkrucsó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkrucsó, (1899-ig Orosz-Krucsó, szlovákul: Kručov, korábban Rusky Kručov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában. 2011-ben 220 lakosából 197 szlovák és 18 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 15 km-re délre az Ondava völgyének délnyugati részén fekszik.

Története[szerkesztés]

1382-ben említik először a makovicai vár uradalmának részeként. A falu az 1492. évi lengyelek elleni harcokban nagyrészt elpuszult, portáinak fele üresen állt. A lakosság pótlására 16. században ruszinokat telepítettek ide. Az 1585. évi urbáriumban már túlnyomóan ruszin lakosságú pásztorfaluként szerepel. 1600-ban 13 portát számoltak a faluban, ezzel a nagyobb ruszin falvak közé számított. Görögkatolikus temploma a 18. században épült.

Vályi András szerint "Orosz Krucso. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Péchy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz 1, Lomnához pedig 1/2 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, zabot, tatárkát, és kölest terem, erdője van, szőleje nints, rétek nélkűl szűkölködik, piatzon Sztropkón van."[2]

Fényes Elek szerint "Orosz-Krucsó, Zemplén vm. orosz falu, Turány fil., 296 g. kath., 10 zsidó lak. Görög templom. 542 hold szántóföld. F. u. Banó."[3]

1910-ben 182, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

2001-ben 242 lakosából 225 szlovák és 15 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templom (18. század).

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]