Felsőkrucsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőkrucsó (Kručov)
Coat of arms of Kručov.png
Felsőkrucsó címere
Felsőkrucsó címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1390
Polgármester Anna Kertisová
Irányítószám 090 32 (pošta Miňovce)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség219 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság202 m
Terület8,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőkrucsó (Szlovákia)
Felsőkrucsó
Felsőkrucsó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 49″, k. h. 21° 36′ 26″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 49″, k. h. 21° 36′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkrucsó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkrucsó (1899-ig Orosz-Krucsó, szlovákul: Kručov, korábban Rusky Kručov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 15 km-re délre az Ondava völgyének délnyugati részén fekszik.

Története[szerkesztés]

1382-ben említik először a makovicai vár uradalmának részeként. A falu az 1492. évi lengyelek elleni harcokban nagyrészt elpusztult, portáinak fele üresen állt. A lakosság pótlására a 16. században ruszinokat telepítettek ide. Az 1585. évi urbáriumban már túlnyomóan ruszin lakosságú pásztorfaluként szerepel. 1600-ban 13 portát számoltak a faluban, ezzel a nagyobb ruszin falvak közé számított. Görögkatolikus temploma a 18. században épült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Krucso. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Péchy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz 1, Lomnához pedig 1/2 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, zabot, tatárkát, és kölest terem, erdője van, szőleje nints, rétek nélkűl szűkölködik, piatzon Sztropkón van.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orosz-Krucsó, Zemplén vm. orosz falu, Turány fil., 296 g. kath., 10 zsidó lak. Görög templom. 542 hold szántóföld. F. u. Banó.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőkrucsó, azelőtt Oroszkrucsó. Sáros vármegye határán fekvő ruthén kisközség 30 házzal és 179 gör. kath. vallású lakossal. Első okleveles említése 1382-ben történik, a mikor a Rozgonyiak voltak az urai. Később Csicsva várának tartozéka, azután a Bánó, majd a báró Dessewffy család birtoka. E családtól megvette a mult század második felében Grustyinszky Mihály, és most Grustyinszky Mihálynénak és Wendrichovszky Lucziánnénak van itt nagyobb birtokuk. A község gör. kath. temploma 1783-ban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Sztropkó. E község határában fekhetett hajdan Nádfő is, mely 1420-ban Nádfői Mártonnak, a Luchkai Bánó András, ennek fia László és Kükemezei Bagos Péter ellen indított perében szerepel.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 182, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 242 lakosából 225 szlovák és 15 ruszin volt.

2011-ben 220 lakosából 197 szlovák és 18 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus templom (18. század).

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]