Kisberezsnye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisberezsnye (Breznička)
Breznicka.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Sztropkói
Turisztikai régió Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1430
Polgármester Monika Leľová
Irányítószám 091 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség 135 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 235 m
Terület 5,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisberezsnye (Szlovákia)
Kisberezsnye
Kisberezsnye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′ 12″, k. h. 19° 44′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 12″, k. h. 19° 44′ 12″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisberezsnye témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisberezsnye, (1899-ig Kis-Breznicza, szlovákul: Breznička) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában. 2011-ben 135 lakosából 114 szlovák és 12 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 6 km-re északkeletre az Ondava völgyében 224 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés]

1408-ban a sztropkói uradalom részeként említik először, birtokosa a Perényi család volt. Ezután a sztropkói uradalom 1430-ban írt oklevelében tűnik fel ismét, mint Nagyberezsnye mellett, a Berezsnye pataktól keletre levő völgyben fekvő birtok. A falu alapítása a 14. századra, vagy a 15. század elejére tehető. A 16. század második felében a vlach jog alapján ruszinokat telepítettek ide. A 15. és 17. század között a település végig a sztropkói uradalom része volt. Az uradalom 1557-es és 1567-es urbáriuma is felsorolja adózó háztartásait. 1600-ban 11 adózó porta mellett a soltész háza, ortodox templom és paplak állt a faluban. A közepes negyságú falvak közé számított. A 17. században lakói elszegényedtek. 1715-ben még 10, 1720-ban már csak 7 háztartást számláltak a településen. Lakói mezőgazdasággal, pásztorkodással, favágással és szénégetéssel foglalkoztak. A 19. században a Barkóczy család birtoka volt.

Fényes Elek szerint "Kis-Breznicza, orosz falu, Zemplén vgyében: 191 g. kath., 8 zsidó lak., 351 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy. " [2]

1910-ben 149, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Az 1926-os árvíz nagy károkat okozott a községben.

A templom

2001-ben 134 lakosából 129 szlovák és 5 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma a 19. században épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]