Kisberezsnye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kisberezsnye (Breznička)
Breznicka.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1430
Polgármester Monika Leľová
Irányítószám 091 01
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség125 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség23 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság235 m
Terület5,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisberezsnye (Szlovákia)
Kisberezsnye
Kisberezsnye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′ 12″, k. h. 19° 44′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 12″, k. h. 19° 44′ 12″
Kisberezsnye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisberezsnye témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisberezsnye (1899-ig Kis-Breznicza, szlovákul: Breznička) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 6 km-re északkeletre, a Laborc és az Ondava között, 224 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu alapítása a 14. századra, vagy a 15. század elejére tehető. 1408-ban a sztropkói uradalom részeként említik először, birtokosa a Perényi család volt. Ezután a sztropkói uradalom 1430-ban írt oklevelében tűnik fel ismét, mint a Nagyberezsnye mellett, a Berezsnye-pataktól keletre levő völgyben fekvő birtok. A 16. század második felében a vlach jog alapján ruszinokat telepítettek ide. A 15. és 17. század között a település végig a sztropkói uradalom része volt. Az uradalom 1557-es és 1567-es urbáriuma is felsorolja adózó háztartásait. 1600-ban 11 adózó porta mellett a soltész háza, ortodox templom és paplak állt a faluban. A közepes nagyságú falvak közé számított. A 17. században lakói elszegényedtek. 1715-ben még 10, 1720-ban már csak 7 háztartást számláltak a településen. Lakói mezőgazdasággal, pásztorkodással, favágással és szénégetéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BREZNITZE. Kis Breznitze. Tót, és elegyes falu Zemplén Vármegyében, birtokosai Bernát, és Gróf Barkóczy Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Sáros Vármegyének szomszédsában. Határja középszerű, tulajdonságaira nézve, hasonlít Keltzhez, második Osztálybéli.[2]

A 19. században a Barkóczy család birtoka volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Breznicza, orosz falu, Zemplén vgyében: 191 g. kath., 8 zsidó lak., 351 h. szántófölddel. F. u. gr. Barkóczy.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisberzsenye, azelőtt Kisbreznyicze. Sáros vármegye határán fekszik. Van 26 háza és 160 gör. kath. vallású, ruthén lakosa. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. A sztropkói uradalom tartozéka volt s Pethő Zsigmond 1747-ben a sztropkói klastromnak adományozta. Később a Barkóczyak lettek az urai, de ma nincs nagyobb birtokosa. Gör. kath. temploma 1754-ben épült. Az 1663-iki pestis sok lakosát sírba vitte.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Az 1926-os árvíz nagy károkat okozott a községben.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 149, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

A templom

2001-ben 134 lakosából 129 szlovák és 5 ruszin volt.

2011-ben 135 lakosából 114 szlovák és 12 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma a 19. században épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]