Szálnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szálnok (Soľník)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Sztropkói
Rang község
Első írásos említés 1454
Polgármester Ľubomír Karaman
Irányítószám 090 31
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség 39 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 288 m
Terület 4,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szálnok (Szlovákia)
Szálnok
Szálnok
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 13′ 00″, k. h. 21° 44′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 00″, k. h. 21° 44′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szálnok témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szálnok, (szlovákul: Soľník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban. 2011-ben 39 lakosából 34 szlovák és 5 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól közúton 17 km-re, légvonalban 7 km-re keletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1420 körül alapították és a vlach jog lapján ruszinokkal telepítették be. 1454-ben említik először, a sztropkói uradalomhoz tartozott. 1600-ban 8 jobbágytelke volt. 1715 és 1720-ban egyarát 5 volt a jobbágytelkek száma. 1828-ban 23 házában 171 lakos élt. Egykor kamarai birtok volt, majd a Keglevich család volt a birtokosa.

Vályi András szerint "SZALNYIK. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Bisztranovszky Uraság, lakosai egygyesűltt ó hitüek, fekszik n. k. Puczákhoz 1, d. Potocskához 1/2, é. Velkrophoz 1 órányira; 2 nyomásbéli határja zabot terem." [2]

Fényes Elek szerint "Szálnik, orosz falu, Zemplén vmegyében, Pucsák fiókja, 171 g. kath. lak., 152 h. szántófölddel. F. u. gr. Keglevich örök." [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Szálnok, előbb Szálnik. Ruthén kisközség mindössze 27 házzal és 144 gör. kath. vallású lakossal. Postája Sztropkó, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. Hajdan, mikor még kamarai birtok volt, Szádlik és Zadlyk nevet viselt. A sztropkói uradalomhoz tartozott, de újabbkori urai a gróf Keglevichek voltak. Most nincs nagyobb birtokosa. A faluban nincs templom." [4]

1910-ben 124, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

2001-ben 55 lakosából 48 szlovák, 4 ruszin és 3 ukrán volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görög katolikus temploma 1850 körül épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]