Variháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Variháza (Varechovce)
A község látképe.
A község látképe.
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Eperjesi
Járás Sztropkói
Rang község
Első írásos említés 1430
Polgármester Milan Hudák
Irányítószám 090 23
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség 180 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 318 m
Terület 10,59 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Variháza (Szlovákia)
Variháza
Variháza
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 21° 48′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 30″, k. h. 21° 48′ 30″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Variháza témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Variháza, (1899ig Varehócz, szlovákul: Varechovce, ukránul: Varihivci) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban. 2011-ben 180 lakosából 115 szlovák és 62 ruszin volt.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 19 km-re északkeletre az Ondavai-dombság keleti részén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu soltész általi betelepítéssel keletkezett a vlach jog alapján 1420 körül. Első írásos említése 1430-ból származik, a sztropkói uradalom része volt. 1600-ban ortodox temploma, paplaka és 13 jobbágyháza volt. 1715-ben 22, 1720-ban 15 háztartás volt a településen. 1828-ban 40 házában 294 lakos élt. A Jekelfalussy és Dessewffy családok birtoka volt.

Vályi András szerint "VARICHOCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Roskóczhoz 1, d. Repejőhöz 1/2 n. ny. Velkrophoz másfél órányira; határja 2 nyomásbéli, zabot terem, erdeje tágas, piatza Sztropkón van." [2]

Fényes Elek szerint "Varihócz, Zemplén vm. orosz falu, Sztropkó fil., 5 romai, 288 g. kath., 6 zsidó lak., 247 h. szántóföld. F. u. Szirmay. Ut. p. Eperjes" [3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Variháza, előbb Varehócz, ruthén kisközség 39 házzal és 297 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz.A sztropkói vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. 1494-ben és 1548-ban Varócz, 1591-ben Varcsócz s 1598-ban Varihócz néven említik. Van itt egy újabb úrilak, melyet Jekelfalussy Lajos építtetett s az övé az itteni gőz fűrészelő- és gyufaszálka gyár is. A Jekelfalussyak már a XVIII. században birtokosai voltak, úgyszintén a Desewffyek is. Gör. kath. temploma 1827-ben leégett." [4]

1910-ben 304, többségben ruszin lakosa volt, jelentős cigány és magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

2001-ben 169 lakosából 130 szlovák és 27 ruszin volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1827-ben épült a leégett régi templom helyett.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Zemplén vármegye.