Köves

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Köves (Kolbovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1408
PolgármesterMarek Antoš
Irányítószám090 31
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség177 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság211 m
Terület9,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 09′ 49″, k. h. 21° 43′ 35″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 49″, k. h. 21° 43′ 35″
Köves weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Köves témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Köves (1899-ig Kolbócz, szlovákul: Kolbovce, korábban Klbovec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 12 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

1408-ban „Kolbenhaw” alakban említik először, a sztropkói uradalomhoz tartozott. 1430-ban „Colbo”, 1454-ben „Kolawagasa” alakban szerepel. A 16. században ruszinokkal telepítették be. 1715-ben 10 ház állt a faluban. 1787-ben 38 házában 264 lakos élt. A 18. század végén a Dessewffy, Bernáth és Révay családok birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOLBOCZ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Bernát Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik a n. k. Jakusoczhoz 1/2, d. Krisolczhoz 1, n. ny. Sztropkohoz 2, é. Puczákhoz 1 1/2 órányira, hegyes, völgyes határja két nyomásbéli, rozsot, és zabot leg inkább terem, erdeje van.[2]

1828-ban 43 háza volt 320 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kolbócz, Zemplén vmegyében, orosz falu, Sztropkó fil. 2 római, 320 g. kath., 3 zsidó lak. 561. h. szántóföld. F. u. többen. Ut. p. Orlik.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Köves, azelőtt Kolbócz, ruthén kisközség, 22 házat és 128 lakost számlál, kik mindannyian görög katholikusok. Postája és távírója sztropkó, vasúti állomása Homonna. XVI. századbeli német telep, melynek – míg el nem tótosodott – Kolbenhau volt a neve. A sztropkói uradalom tartozéka volt. A XVIII. század végén a Dessewffy, Bernáth és Rhédey családok voltak az urai. Most nincs nagyobb birtokosa. A pestis 1663-ban itt is pusztított. Gör. kath. temploma 1784-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 121, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 181 lakosából 150 szlovák és 20 ruszin volt.

2011-ben 188 lakosából 98 szlovák, 51 roma és 33 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1831-ben épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. november 11.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség