Körmös (Sztropkói járás)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Körmös (Kožuchovce)
Kozuchovce.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Első írásos említés 1618
Polgármester Ivan Zajac
Irányítószám 090 22
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség58 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság340 m
Terület6,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Körmös (Szlovákia)
Körmös
Körmös
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 19′ 13″, k. h. 21° 42′ 16″Koordináták: é. sz. 49° 19′ 13″, k. h. 21° 42′ 16″
A Wikimédia Commons tartalmaz Körmös témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Körmös (1899-ig Kozsuhócz, szlovákul: Kožuchovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 16 km-re északkeletre, 350 m magasan az Alacsony-Beszkidekben fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu akkor keletkezett, amikor a 16. század végén ruszinokat telepítettek ide. 1618-ban említik először, a makovicai uradalomhoz tartozott. A 18. században az Aspermont család birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOZUHÓCZ. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspremont Uraság.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koszuhócz, Sáros vm. orosz falu, a makoviczi uradalomban, Komárnyikhoz 1 1/2 óra: 175 g. kath. lak.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 70, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 67 lakosából 47 szlovák és 20 ruszin volt.

2011-ben 69 lakosából 49 szlovák és 17 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Görögkatolikus fatemploma 1741-ben épült. Belsejét 1875-ben ismeretlen mester festette ki. A templom ma a kassai Keletszlovákiai Múzeum területén áll, ahova 1927-ben hozták. 1972-ben restaurálták.

Források[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk[szerkesztés]