Dér (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dér (Mrázovce)
A község látképe
A község látképe
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rang község
Polgármester Ľuboš Sabol
Irányítószám 090 34 (pošta Tokajík)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SP
Népesség
Teljes népesség80 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság231 m
Terület4,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dér (Szlovákia)
Dér
Dér
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 54″, k. h. 21° 40′ 14″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 54″, k. h. 21° 40′ 14″
Dér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dér témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dér (1890-ig Mrázócz, szlovákul: Mrázovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 11 km-re délre, a Nagydomásai-víztározó felső végétől északkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

1406-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MRAZÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. lakosai ó hitűek, fekszik Orosz Tokajhoz n. k. d. Turányhoz is 1/2 órányira, két nyomásbéli határja, ’s vagyonnyai Orosz Hrabóczéhoz mindenben hasonlítanak.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mrazocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Turány fil., 5 rom., 110 g. kath., 4 zsidó lak., 282 h. szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Nagymihály.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Dér, azelőtt Mrázócz. A vármegye legkisebb községe, mindössze 9 háza és 55 gör. kath. vallású, ruthén lakosa van. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna. 1494-ben Erdődi Bakócz Miklós az ura, azután a kir. kamaráé, majd Perényi Gáboré. 1560-ban Pethő János kap rá kir. adományt. Az 1598-iki összeíráskor Pethő István, Gáspár és Ferencz, a sztropkói vár és uradalom urai vannak birtokosaiul említve. A XVIII. században már a báró 'Sennyey, báró Horváth és a Jekelfalussy családok szerepelnek birtokosaiként, a mult század első felében a Szent-Ivány család, most pedig Neumann Benedeknek van itt nagyobb birtoka. A községhez tartozó Hradziszkó (Várhegy) nevű dűlőjén hajdan valami erődített hely lehetett. A falubeli gör. kath. templom 1750-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 61, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 100 szlovák lakosa volt.

2011-ben 90 szlovák lakta.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falutól 1 km-re nyugatra, a Nagy-Domásai víztározó északkeleti csücskénél emelkedő 286 m magas várhegyen középkori vár maradványai találhatók

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]