Mákos
| Mákos (Makovce) | |
 | |
| A község látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1408 |
| Polgármester | Ján Ďuk |
| Irányítószám | 090 23 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 152 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 42 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 255 m |
| Terület | 4,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mákos
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 15′ 30″, k. h. 21° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 30″, k. h. 21° 45′ 00″ | |
| Mákos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mákos témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mákos (1899-ig Makócz, szlovákul: Makovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Sztropkótól 12 km-re északkeletre, az Alacsony-Beszkidekben fekszik.
Története[szerkesztés]
1408-ban említik először. A 18. századig a szropkói uradalom része volt. 1715-ben 4 lakott és 6 lakatlan ház állt a faluban. A 18.-19. században a Keglevich családé volt. 1787-ben az első népszámlálás 29 házat és 186 lakost talált a községben.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MAKÓCZ. Makovecz. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Keglevits Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik d. Velkrophoz egy, n. k. Havashoz 1/2, n. ny. Bukóczhoz is 1/2 órányira, két nyomásbéli határja, hegyes, agyagos, és leg inkább zabot termő, erdejek nints, sem szőlőjök, piatzok Sztropkón van.”[2]
1828-ban 29 háza és 230 lakosa volt. Lakói földművesek, erdei munkások, szénégetők voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Makocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Havaj fil. 230 g. kath., 5 zsidó lak. 327 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Komarnyik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Mákos, előbb Makócz, Sáros vármegye határán fekvő tót kisközség 22 házzal és 167 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Körjegyzőségi székhely. A XVI. század elején keletkezett német telep s akkori neve Makouhau volt. A sztropkói uradalomhoz tartozott, de az újabb korban a gróf Keglevichek bírták. Most nagyobb birtokosa nincsen. Gör. kath. temploma 1836-ban épült.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 177, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 195 lakosából 168 szlovák és 22 ruszin volt.
2011-ben 190 lakosából 151 szlovák és 21 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
Görögkatolikus temploma 1863-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.
