Mákos
| Mákos (Makovce) | |
 |
|
| A község látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Turisztikai régió | Sáros |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1408 |
| Polgármester | Ján Ďuk |
| Irányítószám | 090 23 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 190 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 42 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 255 m |
| Terület | 4,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mákos
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 49° 15′ 30″, k. h. 21° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 30″, k. h. 21° 45′ 00″ | |
| Mákos weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mákos témájú médiaállományokat.
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mákos, (1899-ig Makócz, szlovákul: Makovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban. 2011-ben 190 lakosából 151 szlovák és 21 ruszin volt.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Sztropkótól 12 km-re északkeletre az Alacsony-Beszkidekben fekszik.
Története[szerkesztés]
1408-ban említik először. A 18. századig a szropkói uradalom része volt. 1715-ben 4 lakott és 6 lakatlan ház állt a faluban. A 18. – 19. században a Keglevich családé volt. 1787-ben az első népszámlálás 29 házat és 186 lakost talált a községben. 1828-ban 29 háza és 230 lakosa volt. Lakói földművesek, erdei munkások, szénégetők voltak.
Vályi András szerint "MAKÓCZ. Makovecz. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Keglevits Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik d. Velkrophoz egy, n. k. Havashoz 1/2, n. ny. Bukóczhoz is 1/2 órányira, két nyomásbéli határja, hegyes, agyagos, és leg inkább zabot termő, erdejek nints, sem szőlőjök, piatzok Sztropkón van." [2]
Fényes Elek szerint "Makocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Havaj fil. 230 g. kath., 5 zsidó lak. 327 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Komarnyik." [3]
1910-ben 177, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
2001-ben 195 lakosából 168 szlovák és 22 ruszin volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Görögkatolikus temploma 1863-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
