Mákos
| Mákos (Makovce) | |
| A község látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1408 |
| Polgármester | Helena Štefancová |
| Irányítószám | 090 23 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 142 fő (2025. dec. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 42 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 255 m |
| Terület | 4,57 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Mákos weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mákos témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mákos (1899-ig Makócz, szlovákul: Makovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sztropkótól 12 km-re északkeletre, az Alacsony-Beszkidekben fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1408-ban említik először. A 18. századig a szropkói uradalom része volt. 1715-ben 4 lakott és 6 lakatlan ház állt a faluban. A 18.-19. században a Keglevich családé volt. 1787-ben az első népszámlálás 29 házat és 186 lakost talált a községben.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MAKÓCZ. Makovecz. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Keglevits Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik d. Velkrophoz egy, n. k. Havashoz 1/2, n. ny. Bukóczhoz is 1/2 órányira, két nyomásbéli határja, hegyes, agyagos, és leg inkább zabot termő, erdejek nints, sem szőlőjök, piatzok Sztropkón van.”[2]
1828-ban 29 háza és 230 lakosa volt. Lakói földművesek, erdei munkások, szénégetők voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Makocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Havaj fil. 230 g. kath., 5 zsidó lak. 327 hold szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Komarnyik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Mákos, előbb Makócz, Sáros vármegye határán fekvő tót kisközség 22 házzal és 167 gör. kath. vallású lakossal. Postája Havaj, távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Körjegyzőségi székhely. A XVI. század elején keletkezett német telep s akkori neve Makouhau volt. A sztropkói uradalomhoz tartozott, de az újabb korban a gróf Keglevichek bírták. Most nagyobb birtokosa nincsen. Gör. kath. temploma 1836-ban épült.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 181 | 186 | 157 | 142 |
| Különbség | +2,76 % | -15,59 % | -9,55 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 146 | 142 |
| Eltérés | -2,73 % |
1910-ben 177, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 195 lakosából 168 szlovák és 22 ruszin volt.
2011-ben 190 lakosából 151 szlovák és 21 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Görögkatolikus temploma 1863-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Községinfó
- Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2010. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Hivatalos oldal
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

