Havaj
Havaj | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Sztropkói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1403 |
Polgármester | Stanislav Viňarský |
Irányítószám | 090 23 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | SP |
Népesség | |
Teljes népesség | 399 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
Népsűrűség | 28 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 274 m |
Terület | 14,26 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 15′ 22″, k. h. 21° 47′ 08″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 22″, k. h. 21° 47′ 08″ | |
Havaj weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Havaj témájú médiaállományokat. | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Havaj (szlovákul: Havaj, ukránul: Havaj) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában. 2011-ben 406 lakosából 223 fő szlovák és 170 ruszin volt.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Sztropkótól 15 km-re északkeletre, az Ondava völgyében, a Polianka-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1403-ban Zsigmond király oklevele említi először, aki egy Gecse nevű nemesnek adja a birtokot. A falut a 16. században egy Havaj nevű soltész kapta, aki a német jog alapján ruszin pásztorokat telepítettek a faluba, mely a sztropkói uradalom része volt. A század végére lakosságának száma emelkedett. A 17. században a közepes nagyságú falvak közé számított. 1600-ban 26 ház állt a településen, ekkor már plébániája is volt. Ortodox templomáról 1601-ben található az első adat. 1639-ben az összeírás szerint a faluban soltész, plébános, 22 pásztor és 8 zsellér háztartás volt. 1654-ben felépült a falu régi fatemploma. 1715-ben 13, 1720-ban 10 ház állt itt és vízimalom is működött.
Vályi András szerint "HAVAJ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Bisztranovzky Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik nap kel. Orosz Bisztrához 1/2, dél. Varichoczhoz 1, nap nyug. Makóczhoz 1/2 órányira, határja Sztropko Polyenáéhoz hasonló."[2]
Fényes Elek szerint "Havaj, orosz falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fil. 9 romai, 323 g. kath., 4 zsidó lak., görög templommal: 426 h. szántófölddel, két malommal. Ut. p. Komarnyik."[3]
1910-ben 278, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
2001-ben 406 lakosából 255 szlovák és 144 ruszin volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1824-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.