Havaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Havaj
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1403
PolgármesterStanislav Viňarský
Irányítószám090 23
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség425 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság274 m
Terület14,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 22″, k. h. 21° 47′ 08″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 22″, k. h. 21° 47′ 08″
Havaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Havaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Havaj (szlovákul: Havaj, ukránul: Havaj) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 15 km-re északkeletre, az Ondava völgyében, a Polianka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1403-ban Zsigmond király oklevele említi először, aki egy Gecse nevű nemesnek adja a birtokot. A falut a 16. században egy Havaj nevű soltész kapta, aki a német jog alapján ruszin pásztorokat telepített a faluba, mely a sztropkói uradalom része volt. A század végére lakosságának száma emelkedett. A 17. században a közepes nagyságú falvak közé számított. 1600-ban 26 ház állt a településen, ekkor már plébániája is volt. Ortodox templomáról 1601-ben található az első adat. 1639-ben az összeírás szerint a faluban soltész, plébános, 22 pásztor és 8 zsellér háztartás volt. 1654-ben felépült a falu régi fatemploma. 1715-ben 13, 1720-ban 10 ház állt itt és vízimalom is működött.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HAVAJ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Bisztranovzky Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik nap kel. Orosz Bisztrához 1/2, dél. Varichoczhoz 1, nap nyug. Makóczhoz 1/2 órányira, határja Sztropko Polyenáéhoz hasonló.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Havaj, orosz falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fil. 9 romai, 323 g. kath., 4 zsidó lak., görög templommal: 426 h. szántófölddel, két malommal. Ut. p. Komarnyik.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Havaj, a hasonló nevű völgyben fekszik, 41 házzal és 265 ruthén lakossal, kik gör. kath. vallásúak. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. 1494-ben, mikor Erdődi Bakócz Miklós az ura, Hovoy alakban találjuk említve; a mikor pedig 1548-ban Erdődy Pétert iktatják birtokába, Havay-nak írják. A sztropkói uradalom tartozéka volt, de az újabb korban a gróf Keglevich család volt az ura, most pedig XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. Körjegyzőségi székhely. Az 1663-ban dúlt pestis ezt a községet sem kerülte el. Gör. kath. temploma 1825-ben épült.”[4]

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 278, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 406 lakosából 255 szlovák és 144 ruszin volt.

2011-ben 406 lakosából 223 fő szlovák és 170 ruszin.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Havaj&oldid=22796715”