Havaj
| Havaj | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1403 |
| Polgármester | Stanislav Viňarský |
| Irányítószám | 090 23 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 425 fő (2021. jan. 1.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 28 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 274 m |
| Terület | 14,26 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Havaj
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 15′ 22″, k. h. 21° 47′ 08″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 22″, k. h. 21° 47′ 08″ | |
| Havaj weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Havaj témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Havaj (szlovákul: Havaj, ukránul: Havaj) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Sztropkótól 15 km-re északkeletre, az Ondava völgyében, a Polianka-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1403-ban Zsigmond király oklevele említi először, aki egy Gecse nevű nemesnek adja a birtokot. A falut a 16. században egy Havaj nevű soltész kapta, aki a német jog alapján ruszin pásztorokat telepített a faluba, mely a sztropkói uradalom része volt. A század végére lakosságának száma emelkedett. A 17. században a közepes nagyságú falvak közé számított. 1600-ban 26 ház állt a településen, ekkor már plébániája is volt. Ortodox templomáról 1601-ben található az első adat. 1639-ben az összeírás szerint a faluban soltész, plébános, 22 pásztor és 8 zsellér háztartás volt. 1654-ben felépült a falu régi fatemploma. 1715-ben 13, 1720-ban 10 ház állt itt és vízimalom is működött.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HAVAJ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Bisztranovzky Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik nap kel. Orosz Bisztrához 1/2, dél. Varichoczhoz 1, nap nyug. Makóczhoz 1/2 órányira, határja Sztropko Polyenáéhoz hasonló.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Havaj, orosz falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fil. 9 romai, 323 g. kath., 4 zsidó lak., görög templommal: 426 h. szántófölddel, két malommal. Ut. p. Komarnyik.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Havaj, a hasonló nevű völgyben fekszik, 41 házzal és 265 ruthén lakossal, kik gör. kath. vallásúak. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. 1494-ben, mikor Erdődi Bakócz Miklós az ura, Hovoy alakban találjuk említve; a mikor pedig 1548-ban Erdődy Pétert iktatják birtokába, Havay-nak írják. A sztropkói uradalom tartozéka volt, de az újabb korban a gróf Keglevich család volt az ura, most pedig XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. Körjegyzőségi székhely. Az 1663-ban dúlt pestis ezt a községet sem kerülte el. Gör. kath. temploma 1825-ben épült.”[4]
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 278, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 406 lakosából 255 szlovák és 144 ruszin volt.
2011-ben 406 lakosából 223 fő szlovák és 170 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1824-ben épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
