Magyarizsép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarizsép (Nižný Žipov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1221
Polgármester Ján Garbár
Irányítószám 076 17
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 1447 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 126 m
Terület 17,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarizsép (Szlovákia)
Magyarizsép
Magyarizsép
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 21° 38′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 00″, k. h. 21° 38′ 15″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Magyarizsép (szlovákul: Nižný Žipov) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 12 km-re délnyugatra a Helmec partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1221-ben Isepu néven említik először. A későbbiekben 1287-ben Isyp, 1321-ben Isopou, 1329-ben Isseph alakban szerepel az írott forrásokban. Kezdetben az Izsépi család birtoka volt, majd 1405-től a Cseley és Doby családoké. 1715-ben 14 lakott és 14 lakatlan háza volt. 1787-ben 109 házában 852 lakos élt. 1828-ban 210 háza és 1546 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben részt vettek a felvidéki parasztfelkelésben.

Vályi András szerint "Magyar Izsép. Elegyes magyar Helység Zemplén Várm. földes Ura G. Aspermont, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Isztáncsnak, és Cselének szomszédságában, hegyes, völgyes határja, 3 nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdeje kevés, szőleje nints, rét nélkűl szűkölködik, piatzok Újhelyben, és Kassán van." [2]

Fényes Elek szerint "Magyar-Izsép, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Isztánczhoz 1/4 órányira: 374 r., 690 g. kath., 456 ref., 63 zsidó lak. Gör. kath. és ref. anya, és r. kath. fiók-szentegyház. Van 1480 hold szántóföldje, erdeje, kevés rétje. F. u. többen. Ut. p. Velejte." [3]

A falu a 20. század elején a Széchenyi család birtoka. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

A területén volt egykori falvak közül Bereczet 1357-ben, Sóskútat 1416-ban, Csövéget 1600-ban említik először.

Népessége[szerkesztés]

1890-ben 1049 lakosából 796 szlovák és 142 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1014 lakosából 821 szlovák és 110 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1095 lakosából 827 szlovák és 209 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1137 lakosából 793 szlovák és 342 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1074 lakosából 823 csehszlovák és 89 magyar volt.

1930-ban 1119 lakosából 1020 csehszlovák és 27 magyar volt.

1991-ben 1213 lakosából 1173 szlovák és 2 magyar volt.

2001-ben 1274 lakosából 1222 szlovák, 42 cigány és 5 magyar volt.

2011-ben 1447 lakosából 1226 szlovák, 26 cigány, 4 magyar, 2 cseh, 1 ukrán és 188 ismeretlen nemzetiségű volt. 1244 szlovák, 5 cigány, 2 magyar és 194 ismeretlen anyanyelvű volt. Ebből 905 római katolikus, 247 görög katolikus, 56 református, 9 jehovista, 6 evangélikus, 5 pravoszláv, 8 atesita és 211 ismeretlen vallású volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Itt született 1825-ben Palásthy Pál magyar püspök, teológiai tanár és író.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1911-ben épült neobarokk stílusban.
  • Görög katolikus temploma 1793-ban épült, későbarokk stílusban.
  • Református temploma 1811-ben épült, klasszicista stílusú.
  • Északnyugari határrészén halastó található, ásványvízforrása is van.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]