Kazsó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kazsó (Kožuchov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1300
Polgármester Gejza Köver
Irányítószám 076 01
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 216 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 37 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 106 m
Terület 5,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kazsó (Szlovákia)
Kazsó
Kazsó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 33′ 56″, k. h. 21° 43′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 56″, k. h. 21° 43′ 30″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kazsó (szlovákul: Kožuchov) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 216 lakosából 210 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 6 km-re délre 105 m magasan fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu valószínűleg a 13. század elején keletkezett, de csak 1330-ban "Kosuch" néven említik először. 1346-ban "Koswh", 1363-ban "Nogkasuh" alakban szerepel az írott forrásokban. 1346-ban felbukkan Kiskazsó is mint nemesi község. Kazsó román stílusú ősi temploma már a 13. században állt, később helyén épült fel a református templom. Több nemesi család birtoka volt. 1715-ben 4 elhagyott és 5 lakott háza volt. 1787-ben 64 házában 491 lakos élt. 1828-ban 69 háza volt 504 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással, szénégetéssel foglalkoztak. Lakói 1831-ben részt vettek a koleralázadásban. 1890 és 1910 között sokan kivándoroltak a községből.

Vályi András szerint "KAZSU. Elegyes falu Zemplén Várm. földes Ura Bernát, és több Uraságok, a’ kinek kastéllyával szépíttetik, lakosai elegyesek, fekszik Barancshoz, és Hardicsához közel, térséges határja 3 nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdeje, szőleje nints, rét nélkül is szűkölködik, piatza Kassán, és Újhelyben." [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kazsú, Zemplén v., m.-orosz f., Tőke-Terebeshez délre egy mfdnyire: 138 római, 205 g. kath., 3 evang., 165 ref., 28 zsidó lak., 503 h. szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Velejte." [1]

1910-ben 276, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

2001-ben 245 lakosából 240 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma a 13. század első felében épített román kori templom felhasználásával a 19. században épült. 1912-ben neoklasszicista stílusban építették át.
  • Görög katolikus templomát 1921-ben építették.
  • Barokk-klasszicista kúriája a 19. század első felében épült.
  • Klasszicista kúriája szintén a 19. század első felében épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]