Nagyazar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagyazar (Veľké Ozorovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Turisztikai régióAlsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1304
Polgármester Alena Kováčová
Irányítószám 076 63
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 746 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság173 m
Terület13,77 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyazar (Szlovákia)
Nagyazar
Nagyazar
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 50″, k. h. 21° 36′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 50″, k. h. 21° 36′ 30″
Nagyazar weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyazar (szlovákul: Veľké Ozorovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 746 lakosából 656 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Gálszécstől 6 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Azar falut 1304-ben "Azar" néven említik először, majd az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék említi "Ozor" néven. Ekkor Azari János birtoka volt. A Peléthey család birtoka, majd 1414-től különböző nemesi családoké. Nagyazar néven csak a 16. században szerepel írásos dokumentum. 1576-ban Leökös Imre és Bormenissza Mihály, 1610-ben Bottkó Mihály és Zsuzsanna birtoka. 1598-ban 12 birtokos osztozott a községen, köztük az Azary, Lastóczy és Drugeth családok. 1601-tól a terebesi uradalom része. 1715-ben 6 lakott és 25 lakatlan háza volt. 1787-ben 87 házában 700 lakos élt. 1828-ban 112 házában 835 lakos élt. Lakói részt vettek az 1831. évi parasztlázadásban. Főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, fuvarozással foglalkoztak. A 19. században a Barkóczy és Joanelli család birtoka.

Vályi András szerint "AZAR. Nagy Azar. Elegyes lakosú magyar falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Gálszétstől nem meszsze. Határja jó termékenységű, tulajdonságaira nézve hasonlít Barantshoz, első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Nagy-Azar, tót-magyar-orosz falu, Zemplén vgyében, közel az elébbeni helységhez: 436 r., 211 g. kath., 139 ref., 87 zsidó lak. Római kath., paroch. templom. 1854 hold szántóföld. F. u. Zombory, Tomsics, Soky, Marjássy, Mocsáry, Szemere, Szinyei, Rácsay, Brigand, s m." [3]

1910-ben 698, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. 1944. november 26-án a németek felgyújtották. 1965-ben határában víztározó épült.

2001-ben 719 lakosából 677 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1890-ben épült historizáló stílusban.

Itt született[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]