Céke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Céke (Cejkov)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Kassai
Rang község
Polgármester Ladislav Slovjak
Irányítószám 076 05
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 1200 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 172 m
Terület 20,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Céke (Szlovákia)
Céke
Céke
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 28′, k. h. 21° 46′Koordináták: é. sz. 48° 28′, k. h. 21° 46′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Céke (szlovákul Cejkov) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 19 km-re délre.

Története[szerkesztés]

A község területén már a paleolitikumban éltek emberek. Első, 13. századi várát 1404-ben Zsigmond király leromboltatta. 1439-ben Cékei Márton visszaszerezte és helyreállította. 1473-ban az országgyűlés a lerombolását rendelte el. A falut Kereskényi Gáspár serege élén felégette 1670-ben és negyven embert végeztetett ki. A várat valószínűleg 1673-ban a kuruc harcokban rombolták le végleg. A 19. század elején még egy bástyája állott és sáncai is jól kivehetők voltak.

A falut 1381-ben "Cheke" alakban említi először oklevél. 1396-ban "Ceyke", 1438-ban "Czeke" néven tűnik fel az írott forrásokban. Céke várának szolgálófalujaként keletkezett. A 15. századtól több nemesi család birtoka. 1715-ben 7 ház nélküli és 3 lakott jobbágytelke volt. 1787-ben 17 házában 94 lakos élt. 1828-ban 22 háza volt 179 lakossal, akik erdei munkákkal, szénégetéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1831-ben részt vettek a koleralázadásban. Határa a Szirmayak kedvelt vadászterülete volt, akik 1808-tól voltak birtokosai a községnek.

Vályi András szerint "CZEKE. Cekov. Elegyes tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gróf Klobusiczky Uraság, vagy a’ Posoni Sz. Erzsébet’ Szerzetebéli Apátzák, lakosai katolikusok, fekszik 1/4. órányira Magyar Jesztrebhez, a’ Zempléni hegyek tövében, ’s a’ Minorita Szerzeteseknek is lakó helye vala, termékeny határja hasonló Barantshoz, ’s nevezetes javaihoz képest, első Osztálybéli. " [2]

Fényes Elek szerint "Czéke, tót-orosz falu, Zemplén vgyében, Zemplénhez északra 1 órányira: 614 r., 148 g. kath., 31 ref., 86 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 849 hold szántóföld. Nagy erdő. Hajdan itt állott Czekevára, most pedig Pósa fő birtokos urnak kastélyja ékesiti. – Többi birtokosok: Boronkay, Balogh, Egry s m. Ut. p. Velejte." [3]

A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. A háború után a nemzetiségek számaránya teljesen megfordult. 1930-ban már 1072 volt a szlovákok száma 25 magyarral szemben.[4] 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1029, többségben magyar (905 fő) lakosa volt, jelentős szlovák (112 fő) kisebbséggel.

2001-ben 1239 lakosából 1200 szlovák volt.[4]

2011-ben 1200 lakosából 1115 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu feletti Várhegyen találhatók az egykori vár csekély maradványai.
  • Görög katolikus temploma 1805-ben épült.
  • A falu területén ásványvíz források találhatók.
  • A falu területén találták a vandálokhoz kötött híres Cékei leletet.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]