Nagytárkány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagytárkány (Veľké Trakany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1329
Polgármester Kopasz József
Irányítószám 076 42
Körzethívószám 052
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 1425 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 133 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 101 m
Terület 10,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagytárkány (Szlovákia)
Nagytárkány
Nagytárkány
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 23′ 30″, k. h. 22° 05′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 30″, k. h. 22° 05′ 40″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagytárkány (szlovákul: Veľké Trakany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Királyhelmectől 13 km-re délkeletre, a Tisza jobb partján fekszik.

Miután Magyarország és Szlovákia csatlakozott a schengeni övezethez, a magyar-szlovák határ átjárhatóvá vált. Nagytárkány sikerrel pályázott és 2008 nyarára az európai szomszédsági programnak köszönhetően kiépítette a határig vezető aszfaltozott autóutat.[2] A közúti forgalom számára a 3 km-es közutat mindkét oldalon 2013. augusztus 27-án avatták fel.[3]

Nevének eredete[szerkesztés]

A hagyományok szerint nevét Árpád fiától, Tarhostól kapta, aki itt állítólag várat is építtetett.

Élővilága[szerkesztés]

Nagytárkányban 5 gólyafészket tartottak számon, azonban egyikről sincsenek új adatok a fészkelést illetően.[4]

Története[szerkesztés]

A község területén már az újkőkor-ban emberi település volt. Később a vonaldíszes kerámiák és pilinyi kultúra népe élt ezen a helyen. A község tiszaparti részén a Földvár nevű dűlőben valószínűleg egykor földből épített erősség állt, ennek mára nyoma nem maradt. A falu a 13. század végén már létezett, ekkor a Tárkányiak birtoka. A 14. század elején Tárkány már két falu Kis- és Nagytárkány. 1320-ban "Tharkan", 1324-ban "Tarkan", 1340-ben "Nog Tharkan" alakban szerepel az írott forrásokban. A 15. század első felében a Nagytárkányi, a Perényi és az Agárdi családok birtoka. Ekkor már vásártartási joga is volt. A 16. század első felében épült egykori várkastélya, melynek 1550-ben Vékey Ferenc a tulajdonosa. A század végére örökösei a Palugyay és Paczoth családok a birtokosok. A 17. században a Nagytárkányi és 1688-tól a velük rokon Sennyey családé. A 19. században a Sennyei csakádon kívül Nátafalussyak, a Majláthok és a Szigetiek is birtokosok. 1557-ben 5 adózó portája volt. 1715-ben 5 lakott és 14 lakatlan háza volt. 1787-ben 63 házában 360-an éltek. 1828-ban 75 háza és 578 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis Tárkány, Nagy Tárkány. Két magyar helység Zemplén Várm. földes Urai Sennyei, és több Urak, Sóháza is van, lakosaik katolikusok, és reformátusok; földgyeik jól termők, réttyek, legelőjök, fájok van, piatzok Ungváron, Újhelyben, és Kis-Várdán." [5]

Fényes Elek szerint "Nagy-Tárkány, magyar falu, Zemplén vmegyében, Kis-Tárkányhoz 1/4 órányira a Tisza jobb partján: 301 romai, 150 görög kathol., 96 ref., 50 zsidó lak. Kathol. paroch. templom. Szép kastély. Sóház és sórakhely a Tisza mellett. Szántóföldje 741 hold; rétje, fája, legelője bőven van. F. u. gr. Majláth József és Antal örök. " [6]

1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1920-ban csehszlovák fennhatóság alá került. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része volt, majd újra Csehszlovákia része lett.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1120, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1344 lakosából 1115 magyar és 213 szlovák volt.

2011-ben 1425 lakosából 1115 magyar, 238 szlovák, 8 ukrán, 4 cigány, 3 ruszin, 1 német, 2 egyéb és 54 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]