Kiszte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiszte (Kysta)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Helena Borčíková
Irányítószám 076 02
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 381 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 130 m
Terület 8,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiszte (Szlovákia)
Kiszte
Kiszte
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 30′ 50″, k. h. 21° 43′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 50″, k. h. 21° 43′ 13″
Kiszte weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiszte (szlovákul: Kysta) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 381 lakosából 358 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 15 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

1272-ben említik először. 1405-ben "Kyzthe", 1438-ban "Kysthe", 1444-ben "Kezthe", 1512-ben "Kyzthe" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Története során több nemesi család birtoka volt. 1405-ben az Imreghi család birtoka. 1458-ban a Pálócziaké, a 16. században a Dobó, a Báthori és más családoké. 1661 és 1781 között a sátoraljaújhelyi pálosoké, később a kamaráé, majd a 19. században a Vay családé volt. 1557-ben 7 és fél portája adózott. 1715-ben 9 lakatlan és 10 lakott háza volt. 1787-ben 52 házában 330 lakos élt. 1828-ban 54 háza és 402 lakosa volt. 1831-ben lakói részt vettek a koleralázadásban. 1900 és 1910g között sok lakója kivándorolt.

Vályi András szerint "KISZTE. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt az Újhelyi Paulinus Atyáknak birtokok vala, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik Gertsely, és Kazsuhoz is közel, hegyes, völgyes határja 3 nyomásbéli, gabonát, és árpát terem, erdője van, szőleje nints, vér nélkül is szűkölködik, piatzok Kassán, és Újhelyben." [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Kiszte, Zemplén v. orosz-magyar falu, Barancs fil., 69 romai, 571 g. kath., 104 ref., 6 zsidó lak. Kath. kápolna. Ref. szentegyház. 586 hold szántóföld. Szőlőhegy. Erdő." [2]

1910-ben 361, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott.

2001-ben 392 lakosából 391 szlovák volt.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1789-ben épült.
  • Útikápolnája 1773-ban épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]