Őrös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őrös (Strážne)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Turisztikai régió Alsó-Zemplén
Rang község
Első írásos említés 1310
Polgármester Július Horváth
Irányítószám 076 52
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 653 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 99 m
Terület 16,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Őrös (Szlovákia)
Őrös
Őrös
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 22′ 00″, k. h. 21° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 00″, k. h. 21° 52′ 00″
Őrös weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrös témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Őrös (korábban Örös, szlovákul: Strážne) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Királyhelmectől 10 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett, a Karcsa partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar Örs személynévből származik. Az eredetet elhomályosító Őrös alak véhetően adminisztrációs tévedés következtében került a szlovákiai magyar települések hivatalos névjegyzékébe, a korábbi dokumentumok évszázadokra visszamenőleg Örös néven ismerik a falut.[2]

Története[szerkesztés]

A falu királyi szolgálatban állt határőrök falujaként keletkezett.

1310-ben "Wrus" néven említik először, ekkor lett tulajdonosa Imreghy Dénes. 1432-ben "Ewrus" alakban bukkan fel az írott forrásokban. A 15. században a Kistárkányiaké, majd a Fogas és a Boda család birtoka. Később több birtokosa is volt, így a 15. század végén öt, a 16. század végén hat társtulajdonosa volt. 1572-ben Ibrányi Ferencnek volt itt udvarháza. 1557-ben 4 és fél porta után adózott. 1715-ben 21 háztartása volt. 1787-ben 40 házában 255 lakos élt. 1828-ban 71 háza és 526 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "ÖRÖS. Magyar falu Zemplén Várm. földes Urai több Urak, lakosai leg inkább reformátusok, fekszik Nagy Kövesdnek szomszédságában, Nagy Géreshez sem meszsze, határja a’ Nagy Géresihez hasonlító, lakosai a’ barom tartásban gyönyörködnek, határja mellett fekszik Gerepese puszta, szántó földgyei a’ homokokon vannak, réttyei pedig lapos, és vizenyős helyeken, annyira hogy ár víz idején nem is lehet használni." [3]

1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozott. A szovjet csapatok 1944. november 26-án vonultak be a községbe.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 742, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 696 lakosából 641 magyar és 52 szlovák volt.

2011-ben 653 lakosából 596 magyar és 51 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1806 és 1830 között épült klasszicista stílusban a korábban megsemmisült fatemplom helyén. 1841-ben leégett; teljes újjáépítésére 1877-ben került sor.[4]
  • Világháborús emlékművét 1991. decemberében állították a községháza melletti parkban.
  • Temetői nagykereszt.
  • Felszabadulási emléktábla a községháza falán.

Képtár[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Magyar Tanitó 1932 XII, 646.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. http://www.ujszo.sk/clanok.asp?vyd=20050720&cl=132500
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Örösi Református Egyházközösség (magyar, szlovák nyelven). Adattár - Zempléni egyházmegye. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, 2012. [2012. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 30.) „Az örösi templomról szóló legkorábbi feljegyzések 1700-ból valók, ezek alapján akkor itt egy fatemplom állt. A későbbiekben ez a templom megsemmisült; a mai kőtemplom elődjének megépítése a 19. sz. elejére esik (alapkövét 1806. május 16-án tették le, 1830-ra befejezve). Sajnos, a parókia és az irattár egy korábbi (1806), a templom egy későbbi (1841) tűzvész áldozata lett. Komolyabb újjáépítésre 1877-ben került sor, amikor nagyobb tornyot kapott, majd 1894-ben megújították a tetőzetet is. A klasszicista építészeti jegyeket viselő templom mai képét az 1935-ös felújítás során kapta, azóta szolgál gyülekezetünk istentiszteleteinek helyéül.”

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Őrös témájú médiaállományokat.