Tarnóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarnóka (Trnávka)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Rang község
Első írásos említés 1459
Polgármester Martina Polčová
Irányítószám 078 01
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 172 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 177 m
Terület 6,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarnóka (Szlovákia)
Tarnóka
Tarnóka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 20″, k. h. 21° 37′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 20″, k. h. 21° 37′ 00″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarnóka (szlovákul: Trnávka) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gálszécstől 3 km-re nyugatra található.

Története[szerkesztés]

A falu Purustyán várának uradalmához tartozott, 1459-ben "Tharnoka" alakban említik először. 1478-tól a Semsey, 1487-től a Tarczay és más családoké. 1600-ban 7 ház állt a településen. A 17. század elején a terebesi uradalom része, majd 1637-től egy része a homonnai uradalomhoz tartozott. A 18. századtól a Kálnássy család és mások a birtokosai. 1715-ben 1 elhagyott és 7 lakott háza volt. 1787-ben 40 házában 208 lakosa élt. 1828-ban 34 háza és 276 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "TARNÓKA. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szemere, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Gálszécshez nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, kavitsos, 3 nyomásbéli, zabot terem, erdeje kitsiny, szőleje nints; rét, és víz nélkűl szűkölködik."[2]

Fényes Elek szerint "Szécs-Tarnoka, orosz falu, Zemplén vmegyében, Gálszécs fil. 24 romai, 225 g. kath., 38 zsidó lak., gör. paroch. templommal, 268 hold szántófölddel. A gálszécsi urak birják. Ut. p. Vecse."[3]

Zemplén vármegye monográfiája szerint "Tarnóka, tót kisközség 41 házzal és 192, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Gálszécs. Hajdan Torna néven Purustyán vár tartozéka volt. 1478-ban a Sempsei családot, 1487-ben pedig Tárczai Mártont és Jánost iktatják némely részeibe, melyeket a Széchiektől vettek zálogba. E században a Csapiak is birtokosai. 1500-ban Sztrithei Ozsvátot és Tárczai Jánost s 1506-ban Sempsei Ferenczet újabb részekbe iktatják. 1569-ben Rákóczy György, Kálnássy Ferencz és Deregnyei Pál a földesurai, kik e birtokra királyi adományt kapnak. Az 1598-iki összeírás Homonnai Drugeth Györgyöt és Bocskay Miklóst említi. 1637-ben Drugeth György újabb részekre kap királyi adományt s 1663-ban Bocskay Istvánt és Soós Jánost iktatják némely részeibe. A XVIII. század közepe táján még mindíg a Kálnássyak s a Bocskayak bírják. Majd a báró Fischer, a Szemere, a Kálnássy, Puky, Máriássy, Pekáry és a Panity családokat uralja. Ma már nagyobb birtokosa nincsen. A községet 1663-ban a pestisjárvány is meglátogatta. Határában sok kövesült fa található. Gör. kath. temploma 1700 körül épült."[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. 1944. november 26-án a falut a németek felgyújtották.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 194, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 175 lakosából 174 szlovák volt.

2011-ben 172 lakosából 169 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma a 18. század elején épült.
  • Határában horgászatra és fürdésre is alkalmas tó található.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]