Ugrás a tartalomhoz

Tarnóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarnóka (Trnávka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rangközség
Első írásos említés1459
PolgármesterMartina Polčová
Irányítószám078 01
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámTV
Népesség
Teljes népesség172 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság177 m
Terület6,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 20″, k. h. 21° 37′ 00″48.705556°N 21.616667°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 20″, k. h. 21° 37′ 00″48.705556°N 21.616667°E
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tarnóka (szlovákul: Trnávka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Gálszécstől 3 km-re nyugatra, az Eperjes-Tokaji-hegység keleti oldalán található.

Története[szerkesztés]

A falu Purustyán várának uradalmához tartozott, 1459-ben „Tharnoka” alakban említik először. 1478-tól a Semsey, 1487-től a Tarczay és más családoké. 1600-ban 7 ház állt a településen. A 17. század elején a terebesi uradalom része, majd 1637-től egy része a homonnai uradalomhoz tartozott. A 18. századtól a Kálnássy család és mások a birtokosai. 1715-ben 1 elhagyott és 7 lakott háza volt. 1787-ben 40 házában 208 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TARNÓKA. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Szemere, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Gálszécshez nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, kavitsos, 3 nyomásbéli, zabot terem, erdeje kitsiny, szőleje nints; rét, és víz nélkűl szűkölködik.[2]

1828-ban 34 háza és 276 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szécs-Tarnoka, orosz falu, Zemplén vmegyében, Gálszécs fil. 24 romai, 225 g. kath., 38 zsidó lak., gör. paroch. templommal, 268 hold szántófölddel. A gálszécsi urak birják. Ut. p. Vecse.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Tarnóka, tót kisközség 41 házzal és 192, nagyobbára gör. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Gálszécs. Hajdan Torna néven Purustyán vár tartozéka volt. 1478-ban a Sempsei családot, 1487-ben pedig Tárczai Mártont és Jánost iktatják némely részeibe, melyeket a Széchiektől vettek zálogba. E században a Csapiak is birtokosai. 1500-ban Sztrithei Ozsvátot és Tárczai Jánost s 1506-ban Sempsei Ferenczet újabb részekbe iktatják. 1569-ben Rákóczy György, Kálnássy Ferencz és Deregnyei Pál a földesurai, kik e birtokra királyi adományt kapnak. Az 1598-iki összeírás Homonnai Drugeth Györgyöt és Bocskay Miklóst említi. 1637-ben Drugeth György újabb részekre kap királyi adományt s 1663-ban Bocskay Istvánt és Soós Jánost iktatják némely részeibe. A XVIII. század közepe táján még mindíg a Kálnássyak s a Bocskayak bírják. Majd a báró Fischer, a Szemere, a Kálnássy, Puky, Máriássy, Pekáry és a Panity családokat uralja. Ma már nagyobb birtokosa nincsen. A községet 1663-ban a pestisjárvány is meglátogatta. Határában sok kövesült fa található. Gör. kath. temploma 1700 körül épült.[4]

1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. 1944. november 26-án a falut a németek felgyújtották.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 194, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 175 lakosából 174 szlovák volt.

2011-ben 172 lakosából 169 szlovák.

2021-ben 172 lakosából 158 szlovák, 11 cigány, 3 ismeretlen nemzetiségű.[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma a 18. század elején épült.
  • Határában horgászatra és fürdésre is alkalmas tó található.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
  5. SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 30.)

További információk[szerkesztés]