Gercsely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gercsely (Hrčeľ)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Rudolf Balog
Irányítószám 076 15
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 901 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 90 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 133 m
Terület 9,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gercsely (Szlovákia)
Gercsely
Gercsely
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 31′ 21″, k. h. 21° 41′ 17″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 21″, k. h. 21° 41′ 17″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Gercsely (szlovákul: Hrčeľ) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 12 km-re dél-délnyugatra a Helmec jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1332-ben a pápai tizedjegyzékben "Gertschol" alakban említik először, ekkor már plébániája is volt. 1410-ben "Gerchel" néven a Toronyay család birtoka. 1481-ben "Gerchen" néven szerepel. A 16. században a Perényiek a birtokosai. 1557-ben 7 portája volt. 1715-ben 21 ház nélküli jobbágytelke és 7 háztartása volt. 1787-ben 60 házában 417 lakos élt. 1828-ban 69 háza volt 506 lakossal. Lakói mezőgazdasággal és szénégetéssel foglalkoztak. 1831-ben lakói rész vettek a koleralázadásban.

Vályi András szerint "GERCSELY. Magyar, és tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Zóltán és több Uraságok, lakosai katolikusok, 27és külömbfélék, fekszik Velestéhez és Kisztéhez közel, térséges nyirkos, és követses határja, három nyomásbéli, erdeje vagyon, szőleje nints, rét nélkül szűkölködik, piatzok Kassán, és Újhelyben. " [2]

Fényes Elek szerint "Geresely, magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Velejtéhez közel: 76 római, 233 görög kath., 195 ref., 39 zsidó lak. Ref. templom. 735 hold jó szántóföld. F. u. többen. " [3]

1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 528, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 787 lakosából 672 szlovák és 109 cigány volt.

2011-ben 901 lakosából 834 szlovák és 49 roma volt.

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1816-ban Albert Pál törvényszéki ülnök, jogi szakíró.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma 1906-ban épült a korábbi, 1800-ban épített és 1900-ban lebontott klasszicista templom anyagából.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]