Szilvásújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilvásújfalu (Slivník)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Tőketerebesi
Rang község
Első írásos említés 1321
Polgármester Vladimír Kráľovský
Irányítószám 076 12
Körzethívószám 056
Forgalmi rendszám TV
Népesség
Teljes népesség 801 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 172 m
Terület 11,31 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szilvásújfalu (Szlovákia)
Szilvásújfalu
Szilvásújfalu
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′, k. h. 21° 33′Koordináták: é. sz. 48° 36′, k. h. 21° 33′
Szilvásújfalu weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szilvásújfalu (szlovákul: Slivník) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában. 2011-ben 801 lakosából 764 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Tőketerebestől 18 km-re délnyugatra a Ronyva partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek, de lakott volt a hallstatt korban és a római korban is. A mai települést 1321-ben "Wyfalu" alakban említik először. 1327-től „Vyfolu, Wyfolu, Nova Villa” néven szerepel a korabeli forrásokban. Nemesi község. 1720-ig az Ujfalussy család birtoka, 1774-től a Vécsey családé. A 17. században és a 18. század elején a kuruc háborúk során többször pusztították hadak. 1663-ban és 1710-ben pestis pusztította. 1715-ben 7 lakatlan és 6 lakott háza volt. A csaknem elnéptelenedett települést a 18. században ruszin pásztorokkal telepítették be. 1787-ben 59 házában már 486 lakos élt. 1828-ban 73 háza és 549 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, favágással foglalkoztak. 1831-ben és 1873-ban kolerajárvány pusztította. A járvány következtében 1831-ben parasztfelkelés tört ki. 1869-ban 672, 1880-ban 641 lakosa volt. 1880 és 1890 között sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.

Ma Szilvásújfaluhoz tartozik, egykor önálló település volt Birc falu, melynek 1828-ban két háza és 16 lakosa volt. Itt állt a Sztáray és a Vécsey család kastélya. A 20. század elején birtokosa gróf Sztáray Ferdinánd és báró Vécsey Alfonz volt.

Vályi András szerint „ÚJFALU. Szilvás Újfalu. Zemplén Várm. földes Ura B. Splényi Uraság, lakosai többfélék; határja meglehetős ”.[2]

Fényes Elek szerint „Ujfalu (Szilvás), Zemplén vmegyében, tót-orosz falu, Abauj vmegye szélén, Kassához 4 mfd. 310 romai, 147 gör. kath., 4 evang., 40 ref., 19 zsidó lak. Kat. paroch. templom. Hegyes határ. 871 h. szántóföld. Erdő. Kastély. F. u. Vandernath, Bernát s m. [3]

Zemplén vármegye monográfiájában „Szilvásújfalu, Abauj-Torna vármegye határán fekvő tót kisközség, 134 házzal és 607, nagyobbára római katholikus vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Kozma. Már a XIV. században szerepelt s akkor két telep volt Szilvás és Újfalu néven, melyek közül az utóbbi akkoriban Abauj vármegyében feküdt. Egy birtokosa lévén az Újfalussy család személyében, később egyesült s Szilvásújfalu néven egy possessiót alkotott. Az Újfalussyak bírták egész 1730-ig. Az 1598-iki összeíráskor Újfalussy Andráson, Ferenczen, Gáspáron, Istvánon, Lászlón és János özvegyén kívül még Kassa városának és Görbe Péter deáknak is volt itt birtokuk. Az Újfalussyaknak fiágon magvaszakadván, a gróf Brankovichok lettek utódaik, kiktől a báról Splényiekre szállott. 1774-ben báró Splényi Gábor, Ecsedy András és Nyeviczkey Ádám, majd a Bernáth, Chernel, Olchváry, Soltész, Paizsos, gróf Van Dernáth s a báró Vécsey családok a földesurai. Most báró Vécsey Lászlónak van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka. 1663-ban a pestis, 1831-ben és 1873-ban a kolera pusztította lakosait. A római katholikus templom helyén hajdan más templom állott, melyet báró Splényi Gábor tábornok 1744-ben vett vissza a reformátusoktól, leromboltatta s helyére újat építtetett. Ide tartozik Bércz-puszta, gróf Sztáray Nandine és báró Vécsey Alfonz birtoka, kinek itt csinos úrilaka van”.[4]

1910-ben 656, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott.

2001-ben 808 lakosából 804 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1914-ben épült neogótikus stílusban, belseje részben a 18. század közepén épült korábbi templomból való.
  • Klasszicista kúriája a 19. század első felében épült.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]