Ronyva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ronyva
A Ronyva mint határfolyó Sátoraljaújhely és Újhely között
A Ronyva mint határfolyó Sátoraljaújhely és Újhely között
Közigazgatás
Országok  Szlovákia
 Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz51 km
Forrásszint465 m
Vízhozam0,74 m³/s
Vízgyűjtő terület499 km²
Forrás Eperjes–Tokaji-hegység
Torkolat Bodrog[1]
é. sz. 48° 22′ 49″, k. h. 21° 42′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 49″, k. h. 21° 42′ 08″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ronyva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Ronyva vagy Ronyva-patak (szlovákul Roňava) állandó vízfolyás, a Bodrog mellékvize.[1] Trianon óta a Felsőregmec - Sátoraljaújhely közötti szakasza határfolyónak számít. Vízgyűjtő területének Magyarországra eső része a Zempléni-hegység Hegyköz nevű tájegysége.[2] A patak jobb partján fekszik Sátoraljaújhely,[3] bal partján pedig a város Csehszlovákiához csatolt egykori Kisújhely városrészéből létrejött, ma Szlovákiához tartozó Slovenské Nové Mesto.

Jobb oldali mellékvize a Bózsva (Bósva), amely a később Széphalomhoz (majd azzal együtt Sátoraljaújhelyhez) csatolt Hosszúláznál ömlik bele.[4][5]

Sátoraljaújhely északi részén folyik a Ronyvába a másik jobboldali mellékvize, a Fehér-patak.

Mederrendezések[szerkesztés]

19. századi szabályozás[szerkesztés]

A vasútépítés során a Ronyva patak első szabályozása is megtörtént, ekkor épült meg a Kassa felé vezető vasútvonal mellett az a meder, mely a trianoni békeszerződés szerint 1920-tól államhatárt képez. A régi mederben a Fehér-patak folyt át a városon. A Ronyva meder azonban a kisebb árvizek elvezetésére sem volt alkalmas, gyakori volt, hogy a város alacsonyabb részeit árvíz öntötte el.

Az 1970-es években történő szabályozás[szerkesztés]

A patak határon lévő medrének bővítésére nem volt lehetőség, magyar oldalon a mederhez közeli lakóépületek, közművek, szlovák oldalon a közeli vasúti pálya miatt szűk volt a hely. Az 1970-es években a várost érő árvízi veszélyeztetés megoldására szabályozták a patakot és a szűk mederszakasz tehermentesítésére párhuzamos árapasztó medret ástak. A patak korábban Sátoraljaújhelytől délre, a Ronyva-zugon keresztül a Bodrog-folyóba Végardó fölött torkollott be. A szabályozás első ütemében 3560 m hosszú új meder épült Sátoraljaújhely belterületének déli részétől keleti irányban, a Bodrog folyó 51,2 fkm szelvényéig.

A korábban rendszeres árvízi elöntések elkerülése érdekében a Fehér-patak és a Ronyva sátoraljaújhelyi szakaszán mederrendezést végeztek, egy fenéklépcsővel indítva kialakították a Ronyva-árapasztó csatorna medrét.

Ronyva árapasztó csatorna Sátoraljaújhely 2004

Ebben a Fehér-patak és a Ronyva vize keveredik, Sátoraljaújhely belterületén, a határkeresztező vasúti híd előtt egybetorkollva.[6]

A Ronyva mesterséges medrében Sátoraljaújhely
Határkeresztező vasúti híd a Ronyva felett

Ettől a torkolattól a Ronyva új, mesterséges mederben folyva, határfolyóként éri el torkolatát a Bodrog folyónál.

A 2010. év utáni árvízvédelmi beruházások[szerkesztés]

A mederrendezések ellenére 2010-ben Sátoraljaújhely alsó részeit ismét árvíz öntötte el.

Árvíz Sátoraljaújhelyen 2010-ben

A minden korábbi vízállást felülmúló árvízszint miatt Sátoraljaújhely veszélyeztetett szakaszain a vízfolyások mentén árvízvédelmi betonfalakat létesítettek.[7]

Holt-Ronyva[szerkesztés]

A mesterséges meder kialakítása során a Ronyva régi, természetes medrét elvágták, így alakult ki a Holt-Ronyva, amely csapadékvizek és forrásvizek befogadójaként, árvízvédelmi töltésekkel átvágva, mesterséges szakaszokkal bolygatva a Long-erdő természetvédelmi területnél (Kapronca-ér, Hosszú tó) ill. Sárospatak-Végardó fölött torkollik a Bodrog folyóba.

Történelem[szerkesztés]

A legenda szerinti „hajózható határfolyó”

Az első világháború után a Magyarország és Csehszlovákia közötti határ megállapításakor a patakot határfolyónak tették meg annak érdekében, hogy a túlparton futó Kassa–Csap-vasútvonal teljes egészében a határ túloldalára kerüljön, és biztosítsa a kisantant országok közötti kapcsolatot. Ennek következtében Sátoraljaújhely gyártelep vasútállomása, de a város villanytelepe is Csehszlovákiához került.[8] 1927 körül keletkezett az az ezzel kapcsolatos legenda, hogy a Ronyvát (az Ipoly folyóval együtt) a csehszlovák fél hajózhatónak állította be, és az így lehetett az antant tárgyalók megtévesztésével határfolyó. Ennek nincs alapja; a csehszlovák fél a határvonalat ennél is délebbre kívánta meghatározni, az egyedüli szempont a vasútvonal átkerülése volt.[9][10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Zemplén (magyar nyelven). A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2011. március 5.)
  2. file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/konza_2-5_vegl_jh.pdf
  3. Sátoralja-Újhely hegység (magyar nyelven). A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2011. március 5.)
  4. Bósva (magyar nyelven). A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2011. március 5.)
  5. Megszűnt helységnév – Széphalom története. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2010. KSH, 2010. (Hozzáférés: 2011. március 5.)[halott link]
  6. https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Ronyva_%C3%A1rapaszt%C3%B3_torkolata.jpg
  7. https://docplayer.hu/1722539-Satoraljaujhely-karolyi-lakotelep-arvizvedelmi-fejlesztese-engedelyezesi-terv-muszaki-leiras-emop-2010-3-2-1-f.html
  8. Nagy Károly (1997). „Az államok közötti határok”. Rubicon 1997 (2). (Hozzáférés: 2011. március 5.)  
  9. Ablonczy
  10. Bödők Gergely: A trianoni békeszerződés (Legendák, tévhitek, meseszerű magyarázatok) (magyar nyelven). Mandiner. (Hozzáférés: 2018. január 18.)

Források[szerkesztés]