Ronyva
| Ronyva | |
 | |
| A Ronyva mint határfolyó Sátoraljaújhely és Újhely között | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Szlovákia Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 51 km |
| Forrásszint | 465 m |
| Vízhozam | 0,74 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 499 km² |
| Forrás | Eperjes–Tokaji-hegység |
| Torkolat | Bodrog[1] |
 é. sz. 48° 20′ 33″, k. h. 21° 38′ 52″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ronyva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Ronyva vagy Ronyva-patak (szlovákul Roňava) állandó vízfolyás, a Bodrog mellékvize.[1] Trianon óta a Felsőregmec - Sátoraljaújhely közötti szakasza határfolyónak számít. Vízgyűjtő területének Magyarországra eső része a Zempléni-hegység Hegyköz nevű tájegysége.[2] A patak jobb partján fekszik Sátoraljaújhely,[3] bal partján pedig a város Csehszlovákiához csatolt egykori Kisújhely városrészéből létrejött, ma Szlovákiához tartozó Slovenské Nové Mesto.
Jobb oldali mellékvize a Bózsva (Bósva), amely a később Széphalomhoz (majd azzal együtt Sátoraljaújhelyhez) csatolt Hosszúláznál ömlik bele.[4][5]
Sátoraljaújhely északi részén folyik a Ronyvába a másik jobboldali mellékvize, a Fehér-patak.
Mederrendezések[szerkesztés]
19. századi szabályozás[szerkesztés]
A vasútépítés során a Ronyva patak első szabályozása is megtörtént, ekkor épült meg a Kassa felé vezető vasútvonal mellett az a meder, mely a trianoni békeszerződés szerint 1920-tól államhatárt képez. A régi mederben a Fehér-patak folyt át a városon. A Ronyva meder azonban a kisebb árvizek elvezetésére sem volt alkalmas, gyakori volt, hogy a város alacsonyabb részeit árvíz öntötte el.
Az 1970-es években történő szabályozás[szerkesztés]
A patak határon lévő medrének bővítésére nem volt lehetőség, magyar oldalon a mederhez közeli lakóépületek, közművek, szlovák oldalon a közeli vasúti pálya miatt szűk volt a hely. Az 1970-es években a várost érő árvízi veszélyeztetés megoldására szabályozták a patakot és a szűk mederszakasz tehermentesítésére párhuzamos árapasztó medret ástak. A patak korábban Sátoraljaújhelytől délre, a Ronyva-zugon keresztül a Bodrog-folyóba Végardó fölött torkollott be. A szabályozás első ütemében 3560 m hosszú új meder épült Sátoraljaújhely belterületének déli részétől keleti irányban, a Bodrog folyó 51,2 fkm szelvényéig.
A korábban rendszeres árvízi elöntések elkerülése érdekében a Fehér-patak és a Ronyva sátoraljaújhelyi szakaszán mederrendezést végeztek, egy fenéklépcsővel indítva kialakították a Ronyva-árapasztó csatorna medrét.
Ebben a Fehér-patak és a Ronyva vize keveredik, Sátoraljaújhely belterületén, a határkeresztező vasúti híd előtt egybetorkollva.[6]
Ettől a torkolattól a Ronyva új, mesterséges mederben folyva, határfolyóként éri el torkolatát a Bodrog folyónál.
A 2010. év utáni árvízvédelmi beruházások[szerkesztés]
A mederrendezések ellenére 2010-ben Sátoraljaújhely alsó részeit ismét árvíz öntötte el.
A minden korábbi vízállást felülmúló árvízszint miatt Sátoraljaújhely veszélyeztetett szakaszain a vízfolyások mentén árvízvédelmi betonfalakat létesítettek.[7]
Holt-Ronyva[szerkesztés]
A mesterséges meder kialakítása során a Ronyva régi, természetes medrét elvágták, így alakult ki a Holt-Ronyva, amely csapadékvizek és forrásvizek befogadójaként, árvízvédelmi töltésekkel átvágva, mesterséges szakaszokkal bolygatva a Long-erdő természetvédelmi területnél (Kapronca-ér, Hosszú tó) ill. Sárospatak-Végardó fölött torkollik a Bodrog folyóba.
Történelem[szerkesztés]
Az első világháború után a Magyarország és Csehszlovákia közötti határ megállapításakor a patakot határfolyónak tették meg annak érdekében, hogy a túlparton futó Kassa–Csap-vasútvonal teljes egészében a határ túloldalára kerüljön, és biztosítsa a kisantant országok közötti kapcsolatot. Ennek következtében Sátoraljaújhely gyártelep vasútállomása, de a város villanytelepe is Csehszlovákiához került.[8] 1927 körül keletkezett az az ezzel kapcsolatos legenda, hogy a Ronyvát (az Ipoly folyóval együtt) a csehszlovák fél hajózhatónak állította be, és az így lehetett az antant tárgyalók megtévesztésével határfolyó. Ennek nincs alapja; a csehszlovák fél a határvonalat ennél is délebbre kívánta meghatározni, az egyedüli szempont a vasútvonal átkerülése volt.[9][10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Zemplén (magyar nyelven). A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2011. március 5.)
- ↑ file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/konza_2-5_vegl_jh.pdf
- ↑ Sátoralja-Újhely hegység (magyar nyelven). A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2011. március 5.)
- ↑ Bósva (magyar nyelven). A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2011. március 5.)
- ↑ Megszűnt helységnév – Széphalom története. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2010. KSH, 2010. (Hozzáférés: 2011. március 5.)[halott link]
- ↑ https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Ronyva_%C3%A1rapaszt%C3%B3_torkolata.jpg
- ↑ https://docplayer.hu/1722539-Satoraljaujhely-karolyi-lakotelep-arvizvedelmi-fejlesztese-engedelyezesi-terv-muszaki-leiras-emop-2010-3-2-1-f.html
- ↑ Nagy Károly (1997). „Az államok közötti határok”. Rubicon 1997 (2). (Hozzáférés: 2011. március 5.)
- ↑ Ablonczy
- ↑ Bödők Gergely: A trianoni békeszerződés (Legendák, tévhitek, meseszerű magyarázatok) (magyar nyelven). Mandiner. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Ablonczy: Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. In Romsics Ignác (szerk): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Budapest: Osiris. 2002. = Osiris könyvtár, ISBN 963 389 208 2
