Felsőregmec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőregmec
Felsőregmec román kori temploma
Felsőregmec román kori temploma
Felsőregmec címere
Felsőregmec címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Sátoraljaújhelyi
Jogállás község
Polgármester Espán Miklós Vince[1]
Irányítószám 3989
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 319 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 29,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,75 km²
Földrajzi nagytáj Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj Hegyközi-dombság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőregmec (Magyarország)
Felsőregmec
Felsőregmec
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 29′ 29″, k. h. 21° 36′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 29″, k. h. 21° 36′ 15″
Felsőregmec (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Felsőregmec
Felsőregmec
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőregmec témájú médiaállományokat.

Felsőregmec község Borsod-Abaúj-Zemplén megye ben.Sátoraljaújhelyi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól közúton 100 kilométerre északkeletre.

Története[szerkesztés]

Felsőregmec Regmec (Red(e)mec) már az 1200-as években létezett, temploma is ekkor épült.

Nevét 1277-ben Redemech néven említették az oklevelek.

1324-ben az Abaúj vármegyéhez tartozó Felsőregmec Ormous család, Ormows Lőrinc birtoka volt.

13321345 között a pápai tizedjegyzék szerint papja 4 garas pápai tizedet fizetett.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 65%-a magyar, 35%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Környező települések[szerkesztés]

Alsóregmec (3 km, Felsőregmec közúton csak rajta keresztül közelíthető meg), a legközelebbi város: Sátoraljaújhely (kb. 11 km).

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma - román kori építészeti emlékünk. A hagyományok szerint a 12. században, talán a pálosok építették. A homlokzaton levő kétemeletes, román ikerablakkal díszített tornyát gúlasisak fedi. Déli falát félköríves és csűcsíves ablakok is díszítik. Déli kapuja román kori bélletes kapu.

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Felsőregmec települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások[szerkesztés]