Vámosújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Vámosújfalu
A református templom légifotója
A református templom légifotója
Vámosújfalu címere
Vámosújfalu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Sárospataki
Jogállás község
Polgármester Jadlóczki Lajos
Irányítószám 3941
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség 743 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 67,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vámosújfalu (Magyarország)
Vámosújfalu
Vámosújfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 15′ 29″, k. h. 21° 26′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 29″, k. h. 21° 26′ 55″
Vámosújfalu (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Vámosújfalu
Vámosújfalu
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Vámosújfalu weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vámosújfalu témájú médiaállományokat.

Vámosújfalu község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban, a Tokaji borvidéken.

Fekvése[szerkesztés]

A Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonal jobb oldalán, Sárazsadány és Olaszliszka községek között, a Bodrogtól mint egy 800 m-re északra, a Tolcsva-patak mellett fekszik. Területe és határának nagyobb része sík vidék, csak a Tolcsvával határos, a vasútvonalon túli határrész hegyes. Ideáig nyúlnak a tolcsvai hegyek lábai. Földrajzi szempontból azonban tiszta alföldi településnek vehető. A település eredeti földrajzi meghatározója a Bodrog folyó volt. Később a Bodroggal nagyjából párhuzamosan futó miskolc-sátoraljaújhelyi út lett a települést leginkább befolyásoló tényező. Legújabban pedig az úttal általában párhuzamosan haladó Miskolc-sátoraljaújhelyi vasútvonal kapott település formáló szerepet. Ősmagyarok előbb laktak itt, mint Tolcsván, mivel Tolcsva a honkeresők útirányából kiesett, továbbá azért is, mert állattenyésztő őseink inkább találtak a lapályon fekvő Vámosújfalun legelőt.

Története[szerkesztés]

Vámosújfalu nevét a 14. században említették először, mint vámszedő helyet.

1398-ban Debrői István fiait iktatták be a település birtokába. Az 1400-as években több birtokosa volt, többek között a Deseő, Tornyai, Csicseri Fodor, Sempsei, Leszteméri, Upori, Pataki, Tekes, Martonosi, Nyársapáti, Csékei, Tárczay családok voltak földesurai. Az 1500-as évek közepéig pedig a Sempsei, Czékei, Dobó, Perényi, Soklyósy, Széchenyi, Szent-Ivány, Soós családok birtoka volt. 1567-ben a törökök által elpusztított települések közt tartották számon. 1570 és 1598 között a Henkey, Dobó, Horváth, Magócsy családok birtoka volt. 1598-as összeíráskor kincstári birtok, 1602-ben pedig a pataki uradalomhoz tartozónak írták.

1608-ban Lorántffy Mihály birtokának írták. 1630-ban Lorántffy Zsuzsanna birtoka, majd az ő révén Rákóczi György tulajdonába jutott, a Rákóczi birtokok elkobzása után pedig a kincstárra szállt. A 17. század végére puszta hellyé vált és csak a 18. század elején népesült újra. 1720-ban herceg Trautson család kapott rá királyi adományt, majd a család kihalta után ismét a kamarára szállt vissza. Az 1800-as években a herceg Bretzenheim, Tárczay és Szirmay családoké lett. A 20. század elején Zemplén vármegye Tokaji járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 648 lakosa volt, melyből 624 volt magyar, 12 horvát. Ebből 206 római katolikus, 84 görög katolikus, 310 református volt.

Néveredete[szerkesztés]

A községben több helységnév magyarázat él. Az egyik szerint az itt járó idegenek gyakran "vérvámot" fizettek, azaz a verekedő, virtuskodó falubeliek gyakran helybenhagyták, sőt meg is ölték az idegeneket. A megmenekültek aztán elhíresztelték a nevezetes vámot szedő falut. Egy másik magyarázat szerint a vámosiak "vámolósak", azaz szeretik megdézsmálni a másét. Egy bölcsesség is keringett róla: "Akit Zsadányban meg nem loptak, Vámoson meg nem vertek, az végig mehetett a világon!" A valóság az, hogy a falu vámhely volt. Nagyon valószínű azonban, hogy előbb volt Újfalu, mint vámhely. Amint láthatjuk a pápai tizedjegyzékben, az 1300-as években a falu első elnevezése már így hangzott: Nova Villa, ami szószerint azt jelenti: új falu. A helyváloztatás elsődleges oka minden bizonnyal az árvízek, a Bodrog pusztítása volt. A falu eredetileg a Bodrog folyó partján volt. Innen menekült a falu népe északabbra, Kisvámosra, ahonnan középkori leletek kerültek elő, bizonyítva az egykori település létezését. Ezek "dombos" helyek voltak, alkalmasak a letelepedésre. 1567-ben, 1683-ban a törökök elpusztították a falut, de a település életre kelt, rászolgálva nevére, ismét Újfalu vált belőle. Újratelepülve azonban nem a régi helyén épült újjá, hanem ismét északabbra, a jelentőségében mindinkább növekedő úthoz (a galíciai országúthoz) közelebb. Nevét is már innen származtatják: Újfalu, mert újonnan új helyre települt és vámos, mert már a XIV. századtól ismeretes vámhely, folyami átkelőhely volt. A falu nevének előforduló változatai: Nova Villa, Woyfolu, Wyfolu, Vyfalu, Wyfalw, Uyfalu, Vamuswy-falu, Vamos wyfalw, Vámosfau, Vamos Uyfalu, Vámos-Újfalu, Vámosújfalu. Van egy nagyon figyelemre méltó forma 1651-ből: Bodrogh Vámos Uyfaluinum.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[2]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma; A templom lelkésze: Dr. Sándor Endre
  • Római katolikus temploma; A templom plébánosa: Varga András (Szent István király templom)
  • Görög katolikus kápolna, amely a Tolcsvai egyházközség filiája; parókusa: Páll Miklós (Szent Illés próféta Görög Katolikus templom)
  • Falumúzeum
  • Az első világháborús emlékmű.
  • 1848-as kopjafa
  • Faluház, a falu rendezvényeinek helyszíne
  • Hatlyukú híd, a 18. században épült
  • Búzavirág Alapítvány

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Borovszky Samu:Zemplén vármegye
  • Vámosújfalu : szemelvények Vámosújfalu történetéből / [szerk. Sipos Kálmán] ; [kiad. Vámosújfalu Község Önkormányzata]. - Vámosújfalu : Önkormányzat, [2001] [Nyíregyháza] : Grafit Ny. - 314, ill. ; 24 cm

További információk[szerkesztés]