Arka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Arka
Arkai református templom.JPG
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállás község
Polgármester Varkoly Ferenc[1]
Irányítószám 3885
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 54 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,49 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Arka (Magyarország)
Arka
Arka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 21′ 20″, k. h. 21° 15′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 20″, k. h. 21° 15′ 09″
Arka (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Arka
Arka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Arka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Arka témájú médiaállományokat.

Arka település Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolctól közúton 55 kilométerre északkeletre.

Nevének eredete[szerkesztés]

Kiss Lajos szerint az árok főnévből alakult, annak birtokos személyragos származéka lehet. A hasonló alaki felépítésű helynevek teljes hiánya, valamint az árok főnév birtokos személyragos árokja, ároka, árkja alakjai, azonban ezt az etimológiát bizonytalanná teszik. Csíkvári Antal szerint szláv eredetű név mely a járok, árok elferdítése.

Története[szerkesztés]

Arkai utca

ARKA. Járka. Elegyes lakosú magyar falu Abauj Vármegyében, birtokosa Péchy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bóldogkőtöl fél mértföldnyire, határbéli földgye közép termékenységű, réttyei meg lehetősek, szőlő hegyei kevesek; második Osztálybéli.[4]

Arka határában, a Herzsaréten kutatott 1961-62-ben Vértes László régész. Eredményeit „Az őskőkor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon” (Budapest, 1965) című összefoglaló munkájának 17. fejezetében (Gravetti kultúra Kelet-Magyarországon) tette közzé.

A Herzsarét leletegyüttesét minősítette a hazai gravetti kör leggazdagabbjának. A kis területre korlátozott ásatáson körülbelül 1500 eszközt és több mint száz kg megmunkált szilánkot gyűjtöttek össze, ezek közül az árvésőket és vakarókat dolgozták ki a legszebben. A leggyakoribbak a változatos pengevakarók (kis, köröm alakú, hüvelykköröm alakú, hajógerinc alakú, orros).

Jellemzőek Arkára az szokványos kis eszközöktől jelentősen különböző óriási vakarók, pengék, szakócaszerű eszközök, sőt, a chopperek is. A leletanyagból hiányoznak a hasonló lelőhelyeken várható művészi tárgyak.

Találtak rénszarvas- és lófogmaradványokat is. Sikerült összegyűjteniük a C-14 vizsgálathoz elegendő faszenet, amiből a groningeni rádiókarbon laboratóriumban a legalsó rétegek korát 17 000 évesnek határozták meg.

Vértes László kutatásai egyéb ásatásai, elsősorban a vértesszőlősi miatt megszakadtak. Korai halála után a környék lelkes amatőr régésze, Saád Andor vizsgálta elsősorban a környék történelmét. 1957-ben a Korlát-Ravaszlyuk tető mezolitikus lelőhelyeit kutatva egy terepbejáráson Vértes Saád társaságában fedezte fel az arkai, gazdag késő paleolitikus lelőhelyet. Saád a hatvanas években többször kutatta a felszíni leletanyagot a Herzsaréten és környékén. Kutatásait a Herman Ottó Múzeum Évkönyveiben (1970) "Újabb adatok az arkai Herzsarét késő paleolitikus kultúrájához" című tanulmányában tette közzé.

Százhúsz, általa gyűjtött kőeszközt vizsgálva megerősítette Vértes azon megállapítását, hogy szerint: "Az arkai leletanyag aurignaci hatásokat őrző késő gravetti kultúraként határozható meg".

Új eredményként megállapította, hogy az anyag legegyöntetűbb sajátossága az unifacilitás, mivel mindegyik kőeszköznek csak az egyik oldalát munkálták meg, a hátlapokon sehol sem találni retust, kidolgozást. Így ezt olyan, szélsőséges pengekultúrának tekinthetjük, amelynek technikája leginkább a levalloizira emlékeztet.

A falu első írásos említését (Corladus de Archay) egy évszám nélküli, 1268-ban aláírt oklevélben találhatjuk. A tatárjárás után királyi birtok volt, 1388-ban a Czudar család tulajdonába került. Amikor Brankovics vajda Regéc falai között ült (1427–1453) Arka is birtokaihoz tartozott. Akkor hét jobbágyporta járult szolgáltatásaival a vár fenntartásához.

A 15.-16. században egyik földesúr kezéről a másikra vándorolt, általában Boldogkőváraljával és várral együtt; Mátyás király 1461-ben a Parlagiaknak, majd 1467-ben Kassa városának zálogosította el. Végül 1700 körül Szelepcsényi György prímáshoz került zálogképpen, aki a jezsuitáknak ajándékozta. Az 1715. évi összeírásból nemcsak azt tudjuk meg, hogy mindössze 5 jobbágycsalád lakott itt, hanem Arka akkori művelt földterületről is képet kapunk; 45 köblös szántott terület, 8 kaszás rét és egy malom képezte az ott lakók megélhetési alapját. Ez az elkövetkezőkben sem változott a faluban a megélhetést a földművelés, az állattartás és az erdőgazdálkodás biztosította.

A jezsuitáktól a Péchyek vették meg és hozzáfogtak benépesítéséhez.

Az 1800-as évek derekán 62 lakott házról tudunk 459 lakossal, ám az 1920-as évekre a kivándorlások miatt lélekszáma a felére apadt.

Népcsoportok[szerkesztés]

A településen a lakosságnak 88%-át magyar, a 12%-át cigány származású [5] emberek alkotják.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Neves lakói[szerkesztés]

A faluban él és alkot két festőművész; Brózsely Józsefné és Pleszkó Józsefné Varannai Veronika (1937-ben született Arkán),[6] aki tagja a Magyar Alkotók Internetes Társulásának.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom
    1794 és 1798 között épült fel torony nélkül, a torony csak később 1911-ben épült a templomhoz, Mitró Ferenc kassai építész tervei szerint. A torony 23 méter magas. 97 kilogrammos harangját 1911-ben öntötte Egry Ferenc, Kisgejőcön. Pleszkóné Varannai Veronika: Református templom - Arka
  • Római katolikus templom
  • Szamárút
    A hagyomány szerint nevét onnan kapta, hogy ezen az úton hordták szamarakkal a vizet a Boldogkői vár ciszternáiba, mivel a várnak nem volt kútja.
  • Tóhegy őskori vár
    Tóhegyen és Leányhegyen 1896-ban végeztek ásatásokat és egy bronzkori települést védő, kőből épült sáncot találtak. A sánc több mint egy kilométer hosszú (eddig feltárt rész 1650 méter) és egy méter magas lehetett. Az ásatásokat Mihalik József végezte, a védősánc mellett kőkorszaki cserepek és kőeszközök is előkerültek.
  • A faluban két malom is működött az idők során. Egy a falu közepén, melyből már csak a malomárok nyomai és egy malomkő maradt fenn. Egy másik malom a falutól feljebb, a patak felső szakaszán működött, melyről 1671-ben így írtak: "… ezen házikókon felül a sötét Völgy Torkában ennek előtte hajdan volt malom, de azon kevés víz mián pusztán hatták, most már ha malmot nem is, de puskaportöröt csinálhatni rajta."
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Környező települések[szerkesztés]

Boldogkőváralja (3 km), Arka közúton csak rajta keresztül közelíthető meg. A legközelebbi város:Abaújszántó (11.8 km), Encs (13 km).

Források[szerkesztés]

  • Abaúj-Torna Vármegye, 1939
  • Boldogkőváralja-Történeti emlékek, 1986
  • Tóth Valéria: Az Árpád-Kori Abaúj És Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológia szótára, Debrecen, 2001
  • Abaúji Református Egyházmegye - Hernád-völgye (Felelős szerkesztő: Baksy Mária esperes)
  • Túrák Az Abaúji földvárakhoz és várakhoz[halott link]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Arka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. július 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása, 1796
  5. Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal
  6. Pleszkóné Varannai Veronika

További információk[szerkesztés]