Nagycsécs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagycsécs
Nagycsécsi utcakép.jpg
Nagycsécs címere
Nagycsécs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Gulyás Ottó[1]
Irányítószám 3598
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség799 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség82,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagycsécs (Magyarország)
Nagycsécs
Nagycsécs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 38″, k. h. 20° 56′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 38″, k. h. 20° 56′ 36″
Nagycsécs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Nagycsécs
Nagycsécs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Nagycsécs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsécs témájú médiaállományokat.

Nagycsécs község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban. Miskolctól 15 kilométerre délkeletre található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve lehetséges, hogy szláv személynévből ered, de az is lehet, hogy a cech régi magyar jelentése(himlőhely) szóból származik.

Története[szerkesztés]

A település környéke az őskor óta lakott. 1241 tavaszán a falu határában zajlott le a magyar vereséggel végződő muhi csata.

Magát a falut először 1280-ban említik egy itteni lakója Chech-i Leusták fia Rophoyn özvegyének nevében.

1281-ben Ákos nemzetségbeli Ernye bán fiának Istvánnak birtoka, aki ekkor a birtoka mellett levő halastavat a Miskóc nemzetségbeli Panyit bán fiaira hagyta.

1319-ben Károly Róbert király a környező községekkel együtt - a Miskóc nemzetségbelieket hűtlenségük miatt megfosztotta birtokaiktól - így a nemzetség itteni tagjait is, és birtokaikat ugyancsak Debreceni Dózsa kapta, de 1320-ban megváltoztatva szándékát és a falut az Aba nemzetségbeli Marchardus fia Mihálynak (az Aszaly család tagjának) adta cserébe.

1332-ben a pápai tizedjegyzék említette Szent Jakabról elnevezett templomát is, akinek papja a tizedjegyzék szerint 12 garas pápai tizedet fizetett, mely ekkor legtöbb volt e vidéken, ami arra utal, hogy már ekkor népes község lehetett.

A 14. században a Zsaluzsányi család birtokos itt. E család egyik tagja, Pósa fia Miklós - Gridol István mellett - Borsod vármegye alispánja is volt. E Pósáról, mint kiemelkedő személyről kezdte aztán a család magát Pósának nevezni. Jelentős család lettek: Csécsi (de Csécs) Posafi András és Mihály Zsigmond királytól pallosjogot is nyertek.

A község Csécsegyházának nevezett részén, ahol a templom is állt a Perényiek voltak birtokosok.

A 15. században csécsi birtokrészére a Kapy család új adományt nyert Zsigmond királytól. Ekkortájt jelenik meg új birtokosként a Herencsényi család is, de rövidesen Herecsényi István utódnélküli halála miatt a birtok újból visszaszállt a királyra, később ezt a birtokot Bornemissza György és Nebojszai Balogh Gergely kapták meg.

A török uralom alatt elpusztult, de később újjáépült. A 17. században a Fáy és a Szirmai családok voltak a birtokosai. A 18. században Dőry András volt a földesúr. Ebben a században lakói nagy része református, ma a katolikusok vannak többségben. A falunak saját vasútállomása van. Jó fekvésű település, gyakori buszjárat köti össze Miskolccal és más megyeszékhelyekkel, illetve Tiszaújvárossal.

Népcsoportok[szerkesztés]

A település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Környező települések[szerkesztés]

Muhi (2 km), Sajószöged (4 km). A legközelebbi város Tiszaújváros (kb. 7 km).

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagycsécs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]