Nagycsécs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagycsécs
Nagycsécsi utcakép.jpg
Nagycsécs címere
Nagycsécs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Molnár Márió Gergő (független)[1]
Irányítószám 3598
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség799 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség82,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagycsécs (Magyarország)
Nagycsécs
Nagycsécs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 38″, k. h. 20° 56′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 38″, k. h. 20° 56′ 36″
Nagycsécs (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Nagycsécs
Nagycsécs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Nagycsécs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsécs témájú médiaállományokat.

Nagycsécs község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 15 kilométerre délkeletre található. A környező települések közül Muhi 2, Sajószöged 4 kilométerre fekszik, a legközelebbi város a mintegy 7 kilométerre lévő Tiszaújváros.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve lehetséges, hogy szláv személynévből ered, de az is lehet, hogy a cech régi magyar jelentése(himlőhely) szóból származik.

Története[szerkesztés]

A település környéke az őskor óta lakott. 1241 tavaszán a falu határában zajlott le a magyar vereséggel végződő muhi csata.

Magát a falut először 1280-ban említik egy itteni lakója Chech-i Leusták fia Rophoyn özvegyének nevében.

1281-ben Ákos nemzetségbeli Ernye bán fiának Istvánnak birtoka, aki ekkor a birtoka mellett levő halastavat a Miskóc nemzetségbeli Panyit bán fiaira hagyta.

1319-ben Károly Róbert király a környező községekkel együtt - a Miskóc nemzetségbelieket hűtlenségük miatt megfosztotta birtokaiktól - így a nemzetség itteni tagjait is, és birtokaikat ugyancsak Debreceni Dózsa kapta, de 1320-ban megváltoztatva szándékát és a falut az Aba nemzetségbeli Marchardus fia Mihálynak (az Aszaly család tagjának) adta cserébe.

1332-ben a pápai tizedjegyzék említette Szent Jakabról elnevezett templomát is, akinek papja a tizedjegyzék szerint 12 garas pápai tizedet fizetett, mely ekkor legtöbb volt e vidéken, ami arra utal, hogy már ekkor népes község lehetett.

A 14. században a Zsaluzsányi család birtokos itt. E család egyik tagja, Pósa fia Miklós - Gridol István mellett - Borsod vármegye alispánja is volt. E Pósáról, mint kiemelkedő személyről kezdte aztán a család magát Pósának nevezni. Jelentős család lettek: Csécsi (de Csécs) Posafi András és Mihály Zsigmond királytól pallosjogot is nyertek.

A község Csécsegyházának nevezett részén, ahol a templom is állt a Perényiek voltak birtokosok.

A 15. században csécsi birtokrészére a Kapy család új adományt nyert Zsigmond királytól. Ekkortájt jelenik meg új birtokosként a Herencsényi család is, de rövidesen Herecsényi István utódnélküli halála miatt a birtok újból visszaszállt a királyra, később ezt a birtokot Bornemissza György és Nebojszai Balogh Gergely kapták meg.

A török uralom alatt elpusztult, de később újjáépült. A 17. században a Fáy és a Szirmai családok voltak a birtokosai. A 18. században Dőry András volt a földesúr. Ebben a században lakói nagy része református, ma a katolikusok vannak többségben. A falunak saját vasútállomása van. Jó fekvésű település, gyakori buszjárat köti össze Miskolccal és más megyeszékhelyekkel, illetve Tiszaújvárossal.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kaczvinszky Lajos (független)[3]
  • 1994–1998: Kaczvinszky Lajos (független)[4]
  • 1998–2002: Török Tibor (független)[5]
  • 2002–2006: Török Tibor (független)[6]
  • 2006–2007: Török Tibor (független)[7]
  • 2007–2010: Gulyás Ottó (független)[8]
  • 2010–2014: Gulyás Ottó (független)[9]
  • 2014–2019: Gulyás Ottó (független)[10]
  • 2019-től: Molnár Márió Gergő (független)[1]

A településen 2007. július 1-jén időközi polgármester-választást tartottak,[8] az előző polgármester lemondása miatt.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 20% cigánynak mondta magát (7,8% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,8%, református 7%, görögkatolikus 7,8%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,8% (23,3% nem válaszolt).[13]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagycsécs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Nagycsécs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nagycsécs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  5. Nagycsécs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  6. Nagycsécs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  7. Nagycsécs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  8. a b Nagycsécs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. július 1. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  9. Nagycsécs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. Nagycsécs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  11. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  12. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  13. Nagycsécs Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]