Hejőpapi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hejőpapi
Református templom
Református templom
Hejőpapi címere
Hejőpapi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőcsáti
Jogállás község
Polgármester Miskolci Tibor (független)[1]
Irányítószám 3594
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség1152 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség66,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hejőpapi (Magyarország)
Hejőpapi
Hejőpapi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 47″, k. h. 20° 54′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 47″, k. h. 20° 54′ 33″
Hejőpapi (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hejőpapi
Hejőpapi
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Hejőpapi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejőpapi témájú médiaállományokat.

Hejőpapi község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőcsáti járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Miskolctól 21 kilométerre délre található. A környező települések: Hejőbába (7 kilométerre keletre), Hejőszalonta (5 kilométerre északra), Igrici (6 kilométerre délre), a legközelebbi város Nyékládháza 14 kilométerre északra. Közvetlenül határos még északkelet felől Szakálddal, délkelet felől [[Nemesbikk]el, nyugat felől pedig Emőddel is.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton Nyékládháza és Mezőcsát felől is a 3307-es úton érhető el, mely a belterületének nyugati széle mellett halad el; Hejőbábával a 3312-es út köti össze; ez szolgál a község főutcájaként is. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben az M3-as autópályán közelíthető meg a legegyszerűbben, amely a község déli határában halad el, és csomópontja is van ott.

A hazai vasútvonalak közül (bezárásáig) a Mezőcsát–Nyékládháza-vasútvonal érintette, melynek egy megállási pontja volt itt; Hejőbába-Hejőpapi megállóhely közvetlenül a két névadó település határvonalán létesült, nem messze a 3312-es út vasúti keresztezésétől, közúti elérését az abból kiágazó, rövidke 33 311-es számú mellékút biztosította.

Története[szerkesztés]

A környék már az őskorban is lakott volt. 1261-ben Poph néven említik először. Az egri püspökség birtoka volt, neve is a „pap” szóból ered. A 16. században a törökök többször feldúlták, de csak a mezőkeresztesi csata (1596) után néptelenedett el. A 18. század elején lassan újra benépesült.

Jelentős volt a káposztatermesztés és a cirokseprű-készítés, évente mintegy tízezer cirokseprűt vittek értékesíteni a miskolci piacokra. 1906-ban megépül a vasútvonal Mezőcsát és Nyékládháza között - ezen Hejőbábával közös vasútállomása volt.

A világháborúk sok szenvedést hoztak a falunak, több lakója elesett a fronton, a vasútvonalat és a hidakat felrobbantották, a vasútállomást felgyújtották. 1944 novemberének elején a falut bombatámadás érte, majd elfoglalták a szovjetek. A fejlődés csak 1955 után indult meg újra, ekkor vezették be a villanyt.

2007. március 4-én a mezőcsáti szárnyvonalon megszűnt a személyszállítás.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kozma László (független)[3]
  • 1994–1998: Kopcsó László (független)[4]
  • 1998–2002: Kopcsó László Zoltán (független)[5]
  • 2002–2006: Kopcsó László Zoltán (független)[6]
  • 2006–2010: Kopcsó László Zoltán (független)[7]
  • 2010–2014: Miskolci Tibor (független)[8]
  • 2014–2019: Miskolci Tibor (független)[9]
  • 2019-től: Miskolci Tibor (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 66,4%-a magyarnak, 5,8% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (33,5% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,7%, református 27,6%, görögkatolikus 1,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,5% (45,6% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

A gyülekezet 1730-ban kezdte építeni templomát, a templom épületéhez 1745-ben hozzáépítettek egy fatornyot, amely 1817 márciusáig állt fenn, akkor cserélték fel egy kőtoronnyal. 1964. január 24-én teljesen leégett a templom, az újjáépített templom felszentelésére 1966. szeptember első vasárnapján került sor.

  • 2008-ban a falu határában egy hulladéklerakó bővítéséhez kapcsolódó megelőző régészeti kutatás során leletekben gazdag kelta temetőre bukkantak. A kevés sírból álló, Kr. e. 3-2. századi temető érdekessége, hogy a megszokottól eltérően csontvázas sírt is találtak. A leletek a miskolci Herman Ottó Múzeumba kerültek.[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Hejőpapi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Hejőpapi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Hejőpapi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Hejőpapi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  6. Hejőpapi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  7. Hejőpapi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  8. Hejőpapi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 24.)
  9. Hejőpapi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  11. Hejőpapi Helységnévtár
  12. A hejőpapi kelta lelet

További információk[szerkesztés]