Hejőpapi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hejőpapi
Hejőpapi címere
Hejőpapi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Mezőcsáti
Kistérség Tiszaújvárosi
Jogállás község
Polgármester Kopcsó László Zoltán[1]
Irányítószám 3594
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség 1196 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 69,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hejőpapi  (Magyarország)
Hejőpapi
Hejőpapi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 53′ 47″, k. h. 20° 54′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 47″, k. h. 20° 54′ 33″
Hejőpapi  (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Hejőpapi
Hejőpapi
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

Hejőpapi község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőcsáti járásában, Miskolctól 21 kilométerre délre.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környék már az őskorban is lakott volt. 1261-ben Poph néven említik először. Az egri püspökség birtoka volt, neve is a „pap” szóból ered. A 16. században a törökök többször feldúlták, de csak a mezőkeresztesi csata (1596) után néptelenedett el. A 18. század elején lassan újra benépesült.

Jelentős volt a káposztatermesztés és a cirokseprű-készítés, évente mintegy tízezer cirokseprűt vittek értékesíteni a miskolci piacokra. 1906-ban megépül a vasútvonal Mezőcsát és Nyékládháza között - ezen Hejőbábával közös vasútállomása volt.

A világháborúk sok szenvedést hoztak a falunak, több lakója elesett a fronton, a vasútvonalat és a hidakat felrobbantották, a vasútállomást felgyújtották. 1944 novemberének elején a falut bombatámadás érte, majd elfoglalták a szovjetek. A fejlődés csak 1955 után indult meg újra, ekkor vezették be a villanyt.

2007. március 4-én a mezőcsáti szárnyvonalon megszűnt a személyszállítás.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyülekezet 1730-ban kezdte építeni templomát, a templom épületéhez 1745-ben hozzáépítettek egy fatornyot, amely 1817 márciusáig állt fenn, akkor cserélték fel egy kőtoronnyal. 1964. január 24-én teljesen leégett a templom, az újjáépített templom felszentelésére 1966. szeptember első vasárnapján került sor.

  • 2008-ban a falu határában egy hulladéklerakó bővítéséhez kapcsolódó megelőző régészeti kutatás során leletekben gazdag kelta temetőre bukkantak. A kevés sírból álló, Kr. e. 3-2. századi temető érdekessége, hogy a megszokottól eltérően csontvázas sírt is találtak. A leletek a miskolci Herman Ottó Múzeumba kerültek.[4]

Környező települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hejőbába (7 km), Hejőszalonta (5 km), Igrici (6 km), a legközelebbi város: Nyékládháza (14 km).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hejőpapi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként
  4. A hejőpapi kelta lelet

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]