Abaújvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abaújvár
Üdvözlő tábla, Abaújvár címerével
Üdvözlő tábla, Abaújvár címerével
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás Gönci
Jogállás község
Polgármester Csuha Pál[1]
Irányítószám 3898
Körzethívószám 46
Népesség
Teljes népesség 250 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 34,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abaújvár (Magyarország)
Abaújvár
Abaújvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 31′ 35″, k. h. 21° 18′ 56″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 35″, k. h. 21° 18′ 56″
Abaújvár (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Abaújvár
Abaújvár
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaújvár témájú médiaállományokat.

Abaújvár község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban, Miskolctól 72 kilométerre északkeletre, a szlovák határ mellett, a Hernád folyó bal partjának lankás, 240 m-ig emelkedő dombjain. Abaúj vármegye első központja és névadó települése volt, aminek történelmi központja közvetlenül a folyó mellett, a várdombon és a mai Petőfi utca nyugati oldalán helyezkedett el. Mai, dombvidéki halmazfalu szerkezete a 15. század közepére alakult ki.[3] Körjegyzőség központja.

Fekvése[szerkesztés]

A falu közigazgatásilag legkorábban a nagyidai vár tartozéka volt. A XIX. században a füzéri járáshoz tartozott, az 1913-as helységnévtár szerint a járás kisközsége. Az 1920-as összeírás szerint már a gönci járás része. 1946. január 1-jétől Abaúj vármegye része, majd 1950. március 16-tal életbe léptetett közigazgatási területi reform értelmében Borsod-Abaúj-Zemplén megye része, illetve 1950. június 1-jétől (a gönci járás megszüntetését követően) az abaújszántói járás egyik települése, majd ennek megszűnése után, 1962. július elsejével átkerült az encsi járáshoz. 1965-ben a Kéked, Pányok és Zsujta községekkel közösen kialakított községi közös tanács székhelye lett. 1984. január 1-jével felszámolták az encsi járást és településeit Encs és Miskolc város városkörnyéki községeivé nyilvánították, így került Abaújvár Encshez. 1991. január elsejétől az abaújvári körjegyzőség központja volt.[4] 1994 és 2012 között az Abaúj-Hegyközi kistérség része volt, majd 2013-tól újra a gönci járáshoz tartozott.

A falut a Hasdát-patak osztja ketté, mely A Zempléni-hegység felől, Pányok irányából, nyugati felé folyik. A patak vízhozama ingadozó, a puha, vulkanikus eredetű kőzetben 15-20 méteres magas partot alakított ki. A 2010 tavaszán bekövetkezett erős esőzések miatt a föld több helyen is csúszni kezdett, ami több lakó-és gazdasági épületben is kárt tett, egyet pedig le is kellett bontani. Mivel a legsúlyosabb helyzet a Hasdát-patak közelében alakult ki, a belügyminisztérium által jogosnak ítélt 70 milliós összegből ezt a szakaszt 2013-ra kármentesítették.[5][6]

Abaújvár közelében a következő települések találhatók:

Története[szerkesztés]

Területén, illetve határában bronzkori leletek kerültek elő. A falutól keletre kővel kirakott tűzhelyek nyomaira bukkantak. Az előkerült leletek között volt egy bronzfibula darabja, illetve egy agyaggyöngy, mindkettő a Felső-Magyarországi Múzeum gyűjteményébe került.[7] A várban a római császárok korában (1.-4. század) itt állt település maradványai is előkerültek.

Középkor[szerkesztés]

A település neve feltehetően azért lett Újvár, hogy megkülönböztessék a közeli Abaújszina melletti, 10. századi, Óvár nevű földvártól. Valószínűsíthetően Aba Sámuel, aki István király sógora volt, az Aba nemzetség Hernád menti és mátraaljai birtokaiból szervezett egy megyét valamikor a 11. század első felében. Az itteni központjáról Újvár (első írott említése 1046-ból: Novum Castrum) nevet kapó vármegye területe a későbbi Heves, Abaúj és Sáros vármegyék területét foglalhatta magában. A középkorban errefelé haladt a Lengyelország felé vezető fontos kereskedelmi útvonal

Az 1046-ban hazatérő két Árpád-házi herceg, Levente és András itt gyűjtötte össze seregeit. Csaknem fél évszázaddal később, 1106-ban egy másik Árpád-házi herceg, Álmos tartotta hatalmában, amíg meg nem adta magát a várat ostromló bátyjának, Könyves Kálmánnak. A tatárjárás (1241-42) idején Újvár volt Északkelet-Magyarország legerősebb erődítménye – olyannyira, hogy ellent tudott állni a tatárok támadásának.

Károly Róbert 1312-ben az Abaúj megyei Rozgonynál aratta első jelentősebb sikerét a „kiskirály” tartományurak felett. A győzelem után megfosztotta hatalmas birtokaktól Amadé nádor fiait, és a vidék kormányzását Itáliában született hívére, Drugeth Fülöpre bízta. Megyeszékhelyként a település egyben a király tulajdona is volt, azonban a XIV. században a Károly Róbert király közeli híve családjának kezére jutott, ugyanis 1350-1351-ben Drugeth Fülöp özvegye birtokai egy részét, köztük Újvárt is eladományozta leányának (akit 1350-ben Klárának[8] 1351-ben viszont Margitnak neveznek), és vejének, pölöskei Eördögh Miklós szlavón bán fiának, Ákosnak.[9]

Abaújvár 1394 májusáig maradt a család birtokában, amikor a király Vas megyei birtokáért elcserélte Eördögh Sárával - Szécsi Péter (Miklós nádor fia) feleségével - aki Eördögh Ákos Miklós fiának volt a lánya. A csere hátterében az állt, hogy a birtokot hűséges hívének, Perényi Péternek adományozza, részben egy újabb csereügylet részeként, részben új adományként, Perényi hű szolgálataiért.[10] A település és a vár a 14. század végére vesztette el megyeszékhely szerepét.

1430-ban a Perényi család két ága (nádori és bárói) közötti szerződés értelmében birtokaikat, így Abaújvárt is kicserélték egymást között.[11] A szerződés háttere nem teljesen tisztázott, hiszen Perényi Péter országbíró fiainak (János és Miklós) birtokrésze jóval szerényebb értéket képviselt, mint amit nádori ág tagjai (István és János) kínáltak fel cserébe. Feltételezések szerint István és János arra számított, hogy az országbíró fiai hamar és örökös nélkül fognak meghalni, és így megszerezhetik birtokaikat. Az iktatásokra is sor került, azonban hamarosan felmondták a szerződést (feltehetően azért mert időközben megszülettek a nem várt utódok), visszaállítva az eredeti állapotokat .[12]

Ezt erősíti az a tény is, hogy 1441-ben Perényi Péter fia János Ulászló híveként szembekerült Giskra Jánossal, aki elfogatta és 24 000 aranyat követelt tőle. Mivel Perényi nem tudta a teljes összeget kifizetni, így szabadulása fejében elzálogosította neki a nagyidai várat és tartozékait. Giskra 1449-ben pénzzavarai miatt továbbzálogosította Modrar Pál, körmöcbányai polgárnak. A zavaros zálogügylet végére 1460-1461 fordulóján került pont, amikor Modrár Pál özvegye, Anna és Perényi János fia János felosztották maguk között a birtokokat, Újváron 1460. december 31-én jártak. A megegyezéshez hozzájárult, hogy Perényi János feleségül vette Modrar lányát, Katát.[13][14]

Török hódoltság[szerkesztés]

Perényi János unokája, Ferenc a három részre szakadt ország különböző pártjai között ingadozott. 1556-ban Ferdinándtól Izabella királyné oldalára állt, ennek súlyos következményei lettek. Ferdinánd csapatai lerombolták nagyidai várát, Perényit családjával együtt elfogták és javait elkobozták, így testvére, Mihály kezébe került Újvár is. Az 1557-ben kelt adománylevélben szerepel először a település nevében az Aba előtag. Ezután nem sokkal újabb veszedelem ütötte fel a fejét; megjelentek a törökök. A megye déli fele Egere eleste után a hódoltság területéhez került, Kassán császári zsoldosok állomásoztak, így a Hernád völgye hosszú időre ütközőzónává vált. A falu meg is sínylette ezeket az időket, egy 1602-es adat arról szól, hogy a környéket két héten át fosztogatták a törökök, elvitték a jobbágyok terményét. A végeredménye az lett, hogy a falu lakosainak annyi pénze-terménye sem maradt, hogy az éves adót le tudják róni, ezért el kellett azt engedni. A természet is nehezítette az itt élők sorsát; 1611-ben földrengést rázta meg Újvárt, 1659-ben pedig a Hernád áradása okozott hatalmas károkat Abaúj vármegyében. A helyzetet nem is tudta saját erejéből megoldani a vármegye, segítséget kellett kérnie a szomszédos Szepes és Sáros vármegyéktől. Az 1680-as években a falu fő birtokosa már a Csáky család volt (Ferenc), de Orlay Miklós és a Perényi család, valamint a Melczerek is bírtak tulajdonnal a faluban.[15] Egy 1686-ban készített összeírás Fekete Istvánt is birtokosként nevezi meg.[16]

Petőfi út (Felső utca)

XIX - XX. század[szerkesztés]

Vályi András 1796-ban a következőképpen írja le a falut: "ÚJVÁR. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Nádasdhoz közel, és annak filiája; határja középszerű."[17]

1834-ben újra földrengés rázta meg Újvárt. Az 1848-49-es szabadságharc során a vármegyét is elérték a hadakozó csapatok. A harcok közül a kassai volt a legjelentősebb, de voltak összeütközések Gönc és Hidasnémeti térségében is, ahol a cél a Hernád-híd birtoklása volt, ami az csapatok vonulása számára nélkülözhetetlen volt. A falu közvetlen érintettségéről csak annyi információval rendelkezünk, hogy az átvonuló cári csapatok jelentős mennyiségű takarmányt és jószágot vittek magukkal. A század közepén Fényes Elek a következő jellemzést írta a faluról: "Ujvár (Aba), Abauj vmegyében, magyar falu, Kassához délre 2 mfldnyire, közel a Hernádhoz: 183 kath., 530 ref., 82 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Synagóga. Régi vára, melylyet Aba Sámuel épittetett, s mellytől a vmegye nevét vette, most omladékokban hever. F. u. Zombory b. Perényi b. Rudnyánszky, gr. Forgács és Csáky. Ut. p. Hidas-Németi."[18]

1860. augusztus 14-én adták át a forgalomnak a Tisza-vidéki vasúttársulat kezelte pályának azt a szakaszát, mely Miskolcot kötötte össze Kassával.[19] E vasútvonal mentén kapott Abaújvár közös megállóhelyet Kenyheccel. 1877-ben Abaújvárt is bekapcsolták a postaforgalomba,[20] 1896-ban pedig megnyitották a helyi postahivatalt.[21] 1892-ben Abaújvár lett az Alsókékedet, Felsőkékedet, Pányokot és Zsujtát összefogó körjegyzőség központja.

Az első világháború a falutól nem csak a hősi halált halt fiait vette el. A trianoni békeszerződés kettészelte Abaúj-Torna vármegyét, így a falu határszélre került, elvesztve földjeinek nagy részét; egyik jelentős piacát, Kassát; és vasútállomását is. Stromfeld Aurél a Felvidék visszafoglalása során jelentős sikereket ért el a csehek ellen. Abaújváron 2 napig tartott a harc, a csehek a Hernád nyugati oldala felől közelítettek és a temetőnél csaptak össze. Az újabb véráldozat azonban hiába való volt, mikor az elfoglalt területeket feladták román csapatok szállták meg a vidéket.

A két világháború közötti legjelentősebb fejlesztés a faluban az első távbeszélő felszerelése volt, 1920-ban.[22] Megindult a közvilágítás is, amit pótadóból fedeztek. A II. világháború újabb áldozatokat követelt. A front a faluhoz közel, Abaújnádasdnál húzódott, Abaújváron pedig pedig a vártetőn helyeztek el 3 üteget. A falu lakosságát a Zsujta felé kialakítandó lövészárok ásására, valamint a kékedi tábori konyhára vezényelték ki. A falu egyik házában orosz hadikórházat rendeztek be (Petőfi u. 6). A háború vége felé felrobbantották a falu hídját, melyet csak 1948-ban sikerült újra felépíteni.

2015-ben tették le annak az Abaújvár és Kenyhec között a Hernád folyón átívelő határátkelő hídnak az alapját, mely közvetlen kapcsolatot teremt a két település között, 4,5 kilométerre csökkentve az addig 22 km-es útvonalat. A 72 méter hosszú híd költsége 4,2 millió euró, melynek 85%-át az Európai Unió finanszírozza.[23][24] A híd átadására 2015. december 16-án került sor.[25]

Népessége[szerkesztés]

Az első népességre vonatkozó adatok 1427-ből származik, ekkor a faluban 61 adóztatható porta volt,[26] ami körülbelül 450 adózót jelenthet, viszont a földnélküliek, máshol szolgálók kimaradtak).[27] Ezzel a számmal a legnagyobbak közé tartozott, csak Gönc (191), Jászó (70), Tornyosnémeti (71), Mislye (66), Perény (72), Göncruszka (62), Szántó (109), Szepsi (200), Szina (91), Somodi (76), Újváros (62), Petőszinye (70) előzte meg.[28] Az 1715-ös összeírás szerint Abaújvárnak 7 jobbágycsaládja van, körülbelül 42 holdon gazdálkodnak 9 hold körüli rétet kaszálnak. Az 1720-as összeírás szerint a faluban 9 család gazdálkodik 114 holdon.[29][30] 1767-ben Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezés okán az ország egész lakosságát számba vették; ekkor (az összeírásra 1772-ben került sor) a településen 47 jobbágycsalád gazdálkodott 677 holdon, 4 házas zsellér volt a faluban, háznélküli egy sem.[31]

Népességstatisztikai adatok
Év Lakosság száma (fő) Megjegyzés
1828 815 református:541 fő
katolikus: 186 fő
zsidó: 88[32]
1851 710 református:530 fő
katolikus: 183 fő
zsidó: 82[32]
1869 737[33] 135 lakóház[34]
1880 838[33] 1882-ben a faluban 130 lakóházat írtak össze.[35]
1890 761 A lakott házak száma 134.
A lakosság megoszlása anyanyelv szerint: 714 magyar, 9 német, 36 tót, 2 egyéb. A faluban lakok közül 790-en beszélik a magyar nyelvet.
Vallás szerint: 569 református, 133 római katolikus, 38 izraelita, 3 ágostai evangélikus, 18 görögkatolikus[36]
1900 796 A falu lakói közül 3 fő külföldi állampolgár, a külföldön távollévők száma 78 fő.
A faluban ekkor 142 lakás található
A lakosság megoszlása nem szerint: 384 férfi, 412 nő
Anyanyelv szerint: 782 magyar, 5 német, 5 tót. A faluban lakok közül 790-en beszélik a magyar nyelvet.
Vallás szerint: 577 református, 129 római katolikus, 65 izraelita, 16 ágostai evangélikus, 9 görögkatolikus[37]
Foglalkozás szerint (az adatok a kereső és eltartottak számát mutatja):
589 fő mezőgazdaság, 110 fő iparos (ideértve: kocsmáros, mészáros, molnár), 15 fő kereskedelem (ideértve: szatócs), 10 fő közlekedés, 24 fő közszolgálat és szabad foglalkozású (ideértve: pap, tanító, orvos, jegyző), 25 fő házi cseléd, 1 fő véderő (ideértve: csendőrség), 22 fő egyéb[38]
1910 763 A falu lakói között nincs külföldi állampolgár, a külföldön távollévők száma 152 fő.
A faluban ekkor 167 lakás található
A lakosság megoszlása nem szerint: 334 férfi, 429 nő
Anyanyelv szerint: 753 magyar, 3 német, 7 tót. A faluban lakók közül 762-en beszélik a magyar nyelvet.
Vallás szerint: 576 református, 122 római katolikus, 53 izraelita, 2 ágostai evangélikus, 10 görögkatolikus[39]
Foglalkozás szerint (az adatok a kereső és eltartottak számát mutatja):
554 fő mezőgazdaság, 100 fő iparos, 1 fő kereskedelem, 5 fő közlekedés, 29 fő közszolgálat és szabad foglalkozású, 19 fő házi cseléd, 24 fő napszámos, 1 fő véderő, 30 fő egyéb[40]
1920 783 A külföldön távollévők száma 35 fő.
A faluban ekkor 162 lakás található
A lakosság megoszlása nem szerint: 364 férfi, 419 nő
Anyanyelv szerint: 776 magyar, 4 német, 3 tót. A faluban lakók közül 782-en beszélik a magyar nyelvet.
Vallás szerint: 586 református, 131 római katolikus, 52 izraelita, 6 ágostai evangélikus, 8 görögkatolikus[41]
Foglalkozás szerint (az adatok a kereső és eltartottak számát mutatja):
594 fő mezőgazdaság, 76 fő ipar, 8 fő kereskedelem, 10 fő közlekedés, 25 fő közszolgálat és szabad foglalkozású, 11 fő házi cseléd, 16 fő véderő, 2 fő nyugdíjas, fizetésképtelen, 41 fő egyéb[42]
1930 751 A népességfogyást a természetes növekedéssel és a vándorlási különbözettel (1920-ban összeírt menekültek és katonaság elköltözése) magyarázzák.[43]
A falu lakói között 12 fő külföldi állampolgár.
A faluban ekkor 171 lakás található
A lakosság megoszlása nem szerint: 361 férfi, 390 nő
Anyanyelv szerint: 749 magyar, 2 német. A faluban lakók közül 751-en beszélik a magyar nyelvet.
Vallás szerint: 596 református, 99 római katolikus, 44 izraelita, 6 ágostai evangélikus, 6 görögkatolikus[44]
Foglalkozás szerint (az adatok a kereső és eltartottak számát mutatja):
589 fő őstermelés, 78 fő ipar, 11 fő kereskedelem, 2 fő közlekedés, 15 fő közszolgálat és szabad foglalkozású, 2 fő házi cseléd, 1 fő nyugdíjas, fizetésképtelen, 53 fő egyéb[45]
1941[46] 724
1949 768[46]
1960 726[46]
1970 640[46][47] állandó népesség:[48] 662
lakó népesség:[49] 534
1980 403[46] állandó népesség: 530
lakó népesség: 403
Gazdasági aktivitás szerint a népesség: kereső: 168, inaktív kereső 129, eltartott: 106[50]
1990 328[46] állandó népesség: 375
lakó népesség: 328
Gazdasági aktivitás szerint a népesség: kereső: 99, inaktív kereső 136, eltartott: 85, munkanélküli: 8[51]
2001 323[46] állandó népesség: 340
lakó népesség: 323
Lakosság megoszlása vallás szerint: 220 református, 75 római katolikus, 1 evangélikus, 2 görögkatolikus, nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 25[52])]
Nemzetiség szerint: 323 magyar, melyből 65 cigánynak vallotta magát[53]
Gazdasági aktivitás szerint: kereső: 43, inaktív kereső: 151, eltartott: 113, munkanélküli: 16[54]
2011 221 állandó népesség: 229
lakó népesség: 221[55]
A faluban 140 lakás található, melyből 56 lakatlan[56]
Lakosság megoszlása vallás szerint: református: 141, római katolikus: 29, görögkatolikus: 3, nincs válasz: 45[57]
Nemzetiség szerint: 211 magyar, 27 nemzetiség (melyből 24-en cigánynak vallották magukat)
Gazdasági aktivitás szerint: kereső: 57, inaktív kereső: 87, eltartott: 55, munkanélküli: 22[58]

A település népességének változása:

Látnivalók[szerkesztés]

A világháborús emlékmű, felújítás előtt és után
  • Földvár - XI. században építettek, benne egy esperesi templom maradványai is előkerültek. Az élet a várban valószínűleg a XV. században szűnt meg.
  • Református templom
    14. században épült, egyhajós templom félkörös, gótikus szentéllyel végződik. Állagmegóvás céljából a századok során tizenöt támpillérrel vették körbe – amint később kiderült, ezek nemhogy javítanák a templom állapotát, de kimondottan rontják azt. 1866-ban neogótikus stílusban nyolcszögletű tornyot építettek hozzá, amely olyan jól sikerült, hogy még a szakavatott szemet is megtévesztheti. 1912-ben egy felújítás során kerültek elő a falfestmények. 1966-ban az egész északi falat borító falfestményre találtak rá.
  • Csáky kastély, majd Ferdinandy-kastély - A településen már a XVI-XVII. században is állhatott egy kastély.[59] A kastélyt az 1680-as években fából készültnek mondják és elhagyatottként írják le; ekkor Csáky Ferenc a tulajdonosa.[60] 1686-ban az összeírók Csáky Ferenc tulajdonából megemlítik, a "Nemesi curia fundusa"t, a "majorsági házzal" együtt, melyet 50 Forintra értékeltek.[61] A korábbi kastély pusztulása után Csáky János a 18. században újat építtetett. Ez a kastély földszintes, 7 tengelyes volt, keleti szárnyán emeletes. A XX. században tsz és községi tanács is működött benne. 1955-ben renoválták.[59] A kastély a 20. század elején került Ferdinandy Gyula tulajdonába.
  • A két világháború hősi halottainak emlékművét 1958-ban emelte „a falu dolgozó népe”.
  • A zsinagóga (tulajdonképpen egy imaház) már 1851-ben állt; maradványait szintén a 20. században bontották el. (A falu határában van a zsidó temető).

A falu malmát, 1449-ben említik először források, abban az birtokátruházó oklevélben, melyben Giskra Modrár Pálnak zálogosítja el a nagyidai várat és tartozékait.[62] Az évszázadok során a malom ugyanazon a helyen állt. 1686-ban arról szólnak a források, hogy a malom akkoriban elpusztult, csak a helyét írták össze, valamint, hogy egykor (a kendertörő kölyűvel[63] együtt) három kőre forgott.[61][64] Az 1772-es összeírásban rögzítik, hogy "Vízimalom a helységünkben vagyon"[65] A malom, mely 7 embernek adott munkát még az 1920-as években is működött, ekkor már turbina hajtotta motor működtette. ebben az évtizedben azonban a Hernád áradása kétszer is elsodorta és már nem építették újjá, melyben feltehetően közrejátszott a modernebb és jobb infrastrukturális adottságokkal jellemző encsi és mérai malom létrejötte.. Gépeit 1926-ban szerelték le és vitték el, köveit pedig a bikaistálló és a körjegyzői hivatal épületében használták újra.[63]

Nevezetes lakói[szerkesztés]

A település neve rovásírással
  • 1620-ban Bethlen Gábor, a habsburgellenes harcok egyik legnevesebb alakja táborozott seregei élén a faluban.
  • 1810-től 1824-ig a falu lelkésze volt Sárkány Pál, aki az abaúji református egyházmegye esperese volt
  • Ferdinandy Gyula rövid ideig igazságügy-, majd belügyminiszter az 1920-as években. 1917-ben vásárolt Abaújváron egy 50 holdas birtokot, és családjával itt telepedett le.
  • Mészáros István, a Tiszáninneni református egyházkerület későbbi püspöke az 1950-es években segédlelkész volt Abaújváron.

Érdekességek[szerkesztés]

  • 1270 és 1472 között említik Vereng települést, ami egyben vámszedőhely is volt. Pontos helye nem ismert, de a korabeli források alapján a füzéri vár tartozéka volt,[66] és egy 1396-ban kelt oklevél egy telkibányai határjárás során a Verengből Újvárra vezető útról tesz említést.[67]
  • Budapest XVIII. kerületében létezik egy Abaújvár nevű utca
  • Franco Nero 2007. június 12-től Abaújváron és a környező településeken forgatta a Mário, a varázsló című filmjét.[68]
  • 2008 júniusának elején attól a leányanyától volt hangos a sajtó, aki 11 évesen szülte meg egészséges gyermekét, Mirandát a miskolci kórházban, május 31-én. A lány, P. Mónika abaújvári lakos nem hajlandó elárulni, ki a gyermek apja, állítása szerint nem ismeri. A nyomozás során DNS vizsgálattal próbálják kideríteni az apa kilétét. Hasonló eset 1998-ban történt, amikor egy boldogkőújfalui lány szült, szintén 11 évesen.[69]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Abaújvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Abaújvár története
  4. Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996), 86. oldal
  5. Az Abaújváron bekövetkezett földcsuszamlás megállítása
  6. Elkészült az Abaújvár ár és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése projekt kivitelezése, 2013. szeptember
  7. Történelmi Közlemények Abaúj-Torna Vármegye és Kassa Múltjából 1910. 2. szám (Csoma József: Abauj- és Tornavármegye a honfoglalás előtt) 186. oldal
  8. Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 58. oldal
  9. Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 59. oldal
  10. Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 109-110. oldal
  11. Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 203-204, 208, 210. oldal
  12. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003) -Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig, 188-189. oldal
  13. Tringli István: A Perényi család levéltára 1222–1526, 243. oldal
  14. Wolff, 53- 55 oldal
  15. CSáky javak - 37. oldal, Orlay javak 40. oldal, Perényi javak - 42 és 44. oldal, Melczer javak - 98. oldal REGESTRATA • UC 38 : 41
  16. Csáky - 13. oldal, Orlay 16. oldal, Fekete 30. oldal REGESTRATA • UC 27 : 33
  17. Vályi András: Magyar Országnak leírása, 1796
  18. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
  19. Vörös L. (szerk.): Magyar vasúti évkönyv 1. évf. / 1878 (Budapest, 1878), 237. oldal
  20. Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985), 134. oldal
  21. Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1994, 189. oldal
  22. Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 1996,196. oldal
  23. Lerakták a szlovákiai Kenyhec és Abaújvár közti új Hernád-híd alapkövét, 2015. május
  24. Tájékoztató a "Tervezési és kivitelezési szerződés - Abaújvár és Kechnec között Hernád folyón átívelő határátkelő híd és összekötő utak építési beruházásához kapcsolódó kiviteli tervkészítés és kivitelezés" szerződés módosításáról
  25. A felavatott új Hernád-híd ismét összeköti Kenyhecet és Abaújvárt
  26. Engel Pál: Kamarahaszna-összeírások 1427. (Budapest, 1989. Új Történelmi Tár 2.), 54. oldal
  27. Wolff, 52. oldal
  28. Engel Pál: Kamarahaszna-összeírások 1427. (Budapest, 1989. Új Történelmi Tár 2.), 46, 47, 50-54. oldal. oldal
  29. Az 1720. évi országos összeírás - Abba Uj Var
  30. Wolff, 59. oldal
  31. Urbárium, 1767 (Abaúj vármegye -Újvár)
  32. ^ a b Wolff, 70. oldal
  33. ^ a b A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása. 1. r. A népesség általános leírása községenkint – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (szerk. és kiad.), Vargha Gyula (előszó) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 1. köt. – Budapest, 1902. – VI, 45, 609 p., 535. oldal
  34. 1873 Helységnévtár, 1873 (Az 1869-es népszámlálási adatok alapján)
  35. Magyarország helységnévtára, 1882
  36. Magyarország helységnévtára, 1892 (Az 1890-es népszámlálási adatok alapján), 4-5. oldal
  37. A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása, 202-203. oldal
  38. A Magyar Korona országainak 1900. évi népszámlálása. 2. r. A népesség foglalkozása községenkint – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (szerk. és kiad.) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 2. köt. – Budapest, 1904. – IV, 62, 1010 p, 402-403. oldal
  39. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. 1. r. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (közread.), Vargha Gyula (előszó) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 42. köt. – Budapest, 1912. – XI, 50, 880 p., 200-201.oldal
  40. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. 2. r. A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (közread.) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 48. köt. – Budapest, 1913. – VI, 72, 1092, 398-399. oldal
  41. Az 1920. évi népszámlálás. 1. r. A népesség főbb demográfiai adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (közread.), Szabóky Alajos (előszó), Kovács Alajos (közrem.) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 69. köt. – Budapest, 1923. – VI, 40, 303 p, 100-101. oldal
  42. Recensement de la population en 1920. 2. r. Professions de la population, grandes entreprises industrielles et commerciales par commune – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (közread.), Kovács Alajos (előszó) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 71. köt. – Budapest, 1925. – X, 56, 197 p, 100-101. oldal
  43. Az 1930. évi népszámlálás. 1. r. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (közread.), Kovács Alajos (előszó), Mozolovszky Sándor (bev.) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 83. köt. – Budapest, 1932. – XXII, 32, 429 , 59. oldal
  44. Az 1930. évi népszámlálás. 1. r. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, 204-205. oldal
  45. Az 1930. évi népszámlálás. 2. r. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok – Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal (közread.), Kovács Alajos (előszó), Thirring Lajos (bev.) – Magyar statisztikai közlemények. Ú. S. 86. köt. – Budapest, 1934. – XXII, 92, 492 p, 69. oldal
  46. ^ a b c d e f g 4.1.1 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001
  47. Jelenlévő népesség
  48. az adott területen lakóhellyel rendelkező személyek száma
  49. az adott területen ténylegesen élők száma
  50. 4.2.1.1 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 1980
  51. 4.2.1.2 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 1990
  52. [http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/05/tables/load3_6.html 3 A népesség vallás szerint, területenként (3.6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye
  53. 4.1.11 A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint
  54. 4.2.1.3 A népesség gazdasági aktivitás és nemek szerint, 2001
  55. 4. Településsoros adatok/4.1.1.1 A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség
  56. 4.3.1.1 A lakóegységek rendeltetése és lakóik, 2011
  57. Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik, Ateista mezőben nincs adat, 4.1.7.1 A népesség vallás, felekezet szerint, 2011
  58. 4.1.5.1 A népesség gazdasági aktivitás szerint, 2011
  59. ^ a b Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002) Olajos Csaba: Kastélyok és kúriák Borsod-Abaúj-Zemplon megyében, 636. oldal
  60. REGESTRATA • UC 38 : 41
  61. ^ a b REGESTRATA • UC 49 : 31
  62. Wolff, 53. oldal
  63. ^ a b Wolff, 89. oldal
  64. REGESTRATA • UC 41 : 15
  65. Mária Terézia kori Urbárium, 4. oldal
  66. Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén (Borsodi Kismonográfiák 30. Miskolc, 1989), 144. oldal
  67. Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár I. (1387–1399) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 1. Budapest, 1951), 464. oldal
  68. Franco Nero ma forgat utoljára (2007. július 5. csütörtök 17:41 - Hírextra)
  69. 16 éves fiútól szült gyereket a 11 éves lány? - Borsod-Abaúj-Zemplén - Friss hírek - Borsod Online

Források[szerkesztés]

  • Wolf Mária: Abaújvár (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Csíkvári Antal: Abaúj-Torna vármegye (Bp: Vármegyei Szociográfiák Kiadóhivatala. 1939.)
  • Fényes Elek: Magyarország geografiai szótára, 1851
  • Abaújvár története
  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 16. o. ISBN 963-05-6612-5  

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]