Debrőd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Debrőd (Debraď)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rang község
Polgármester Papp Gergely Adrianna
Irányítószám 044 23
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség400 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság265 m
Terület23,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Debrőd (Szlovákia)
Debrőd
Debrőd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 13″, k. h. 20° 58′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 13″, k. h. 20° 58′ 32″
Debrőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Debrőd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Debrőd (szlovákul Debraď) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 27 km-re délnyugatra, a Bódva jobb partján fekszik.

A név eredete[szerkesztés]

A település neve belső, magyar névadással keletkezett a „széles, kiterült, lapos fenekű völgy” értelmű debrő főnév „-gy” helynévképzős származékából. Az alapjául szolgáló főnév előzménye a szláv debra: „üreg, vízmosásos mélység” lehetett. Az elsődleges Debregy, Debrőgy alakból a későbbi-mai Debrőd képzőcserével jött létre.

Története[szerkesztés]

A falu a jászóvári premontrei prépostság ősi birtoka. 1255-ben IV. Béla a jászóvári prépostság újraalapító oklevelében említi először. Az oklevélben a király a falut a prépostságnak adományozta és 1848-ig annak tulajdonában is maradt. 1427-ben 15 portát számláltak a faluban. 1715-ben a török kiűzése után mindössze öt jobbágy és egy zsellér háztartása volt. A kiirtott lakosság pótlására Szeged környékéről juhászokat telepítettek ide. Ezt a máig megőrzött szegedi nyelvjárás is megrősíti.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DEBRŐD. Magyar falu Abaúj Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Jászótol nem meszsze, ’s ennek filiája, határbéli földgyei néhol soványak, de egyéb meglehetős vagyonnyaiért, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 90 háza és 657 lakója volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Debrőd (Jászó), Abauj v. magyar falu, Jászóhoz délre 1 órányira: 659 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a Jászói prépostság.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Mielőtt szepsire jutnánk, kitérünk északra, a hegyek közé. A Hosszutető alatt, szűk völgyben fekszik Debrőd, 99 házzal és 717 magyar lakossal. Postája és távirója Jászó. Innen északra, a 334 méter magas Kőszálról megláthatjuk a kies völgyben fekvő Jászót és Jászóváralját. A Bódva kanyarodását követve, egymásután következnek Alsó- és Felső-Meczenzéf, azután Bodoka-puszta a Neuschloss Károly és fia budapesti czég nagyszabásu fürésztelepével, mely villamos világitással van ellátva és Falucska községgel sodronypálya-összeköttetést tart fenn. A fürésztelep 60 lóerejü gőzmótorral van felszerelve és évenként kb. 50,000 köbláb faanyagot állit elő, a mi közel 800 kocsirakománynak felel meg.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

A falut 1910-ben 606-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 391 lakosából 270 magyar és 117 szlovák volt.[5]

2011-ben 375 lakosából 201 magyar és 137 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu búcsújáróhely, búcsúját június 27-én Szent László király ünnepén tartják.
  • A falu határában található a Szent László-tisztás és -forrás:
„Úgy látszik, hogy a menekülő kún hadak, melyen jöttek, vissza is azon útat követték, s a Tiszán átkelve Abauj megye erdőségei közé menekültek, de ha a hagyománynak hinni lehet, az üldöző magyarok őket ide is követték. A mai Jászó-Döbröd határában most is megvan a Szent László kútja, melynek forrása, ha nem is a király fohászára s ennek lova patkója helyén bugyant fel, de hihetően a nagy király gondossága által lett az erdős hegyek között felltalálva.”
(Gyárfás István: A Jász-Kunok Története, II. kötet, V. rész, Kecskemét, 1870)
  • A forrás melletti kápolnát 1500 körül Bátkay Domokos építtette, de a török elpusztította, mára màr csak romjai látszanak. 1952-ben a forrás körül csodás események történtek, amelyek többször megismétlődtek, így búcsújárás kezdődött erre a helyre, amit Csehszlovákia szocialista hatósága 1959-ben betiltott, és a templom romjain belül időközben emelt kápolnát felgyújtották. A nép ennek ellenére tovább látogatta. 2007-ben felszentelték a helyén létesített növénytemplomot, és újraindították a nagy hagyományokkal rendelkező búcsújárást.[6]
  • Szent Péter és Pál római katolikus temploma 1834-ben épült klasszicista stílusban.

Irodalom[szerkesztés]

  • Görcsös Mihály: Debrőd története és népi gazdálkodása, Múzeumi Kiskönyvtár sorozat

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 9.)
  5. Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
  6. Jelenések a Szent László-forrásnál. [2020. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 13.)

További információk[szerkesztés]