Regeteruszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Regeteruszka (Ruskov)
Ruskov, Rímsko-katolícky kostol.jpg
Regeteruszka címere
Regeteruszka címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Turisztikai régióAbaúj
Rang község
Első írásos említés 1303
Polgármester Peter Smrčo
Irányítószám 044 19
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 1393 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság228 m
Terület20,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Regeteruszka (Szlovákia)
Regeteruszka
Regeteruszka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 50″, k. h. 21° 26′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 50″, k. h. 21° 26′ 00″
Regeteruszka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Regeteruszka témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Regeteruszka (szlovákul: Ruskov Loudspeaker.svg kiejtése) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 18 km-re délkeletre, az Ósva-patak bal oldalán fekszik.

Története[szerkesztés]

A templom

1303-ban „Ruzka” néven említik először, Szalánc várának uradalmához tartozott, és az Aba nemzetséghez tartozó Szaláncziak 1303-as osztozásakor Lőrinc fia Lászlónak jutott. 1329-1330-ban Lőrinc fia László Drugeth Vilmosnak adta át cserébe.

1332-ben már állt temploma is. A pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 1334-ben 12, 1335-ben 10 garas pápai tizedet fizetett. 1427-ben 24 portát számláltak a településen, ami mintegy 120 lakost jelent. 1553-ban 11 portája volt, 1565-ben 28 gazda és 12 zsellér lakta.

A 18. század elején majdnem teljesen elnéptelenedett. 1746-ban 127 lakosa volt, közülük 49 római katolikus és 34 kálvinista.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Regete Ruszka, Göncz Ruszka. Két magyar falu Abaúj Várm.; Regete Ruszkának földes Ura Gróf Forgách Uraság; amannak pedig Krajnik Úr, a’ kinek lakó helye vagyon itten; lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek az ország-útban, Vilmányhoz nem meszsze; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Regete-Ruszka, Ruszkow, tót-magyar falu, Abauj vgyében, ut. p. Kassához keletre 2 mfdnyire: 375 kath., 150 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei nem igen termékenyek, de erdeje sok. F. u. gr. Forgács.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Györkétől délre fekszik Regete-Ruszka 89 házzal, 634 magyar és tót lakossal. Itt van a m. kir. államvasutak trachit-kőbányája, melyben évenként körülbelül 25,000 köbm. Követ fejtenek. Postája: Garbócz-Bogdány, távirója Nagy-Szaláncz.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 725-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 1309 lakosából 1279 szlovák volt.

2011-ben 1393 lakosából 1273 szlovák.

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]