Hilyó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hilyó (Hýľov)
Hýľov, Kostol sv. Barbory.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1318
Polgármester Stanislav Bernát
Irányítószám 044 12
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 496 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság480 m
Terület23,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hilyó (Szlovákia)
Hilyó
Hilyó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 43′ 48″, k. h. 21° 06′ 14″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 48″, k. h. 21° 06′ 14″
Hilyó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hilyó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hilyó (szlovákul: Hýľov) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 11 km-re, nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1330-ban „Hylo”, 1332-ben „Hylou” néven említik. Neve az ősszláv gyl (= süvöltő madár) főnévből származik. 1330-ban Csurka István fiai: Tamás, Miklós és János osztoztak a családi birtokon. A falutól délnyugatra, az Ida-patak jobb partján ekkor kisebb vár is állt, melynek azonban ma nyoma sincs. A falu temploma az 1320-as években épült, de erről az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék még nem tesz említést. 1367-ben Nagy Lajos király oklevele kisidai Csurka Tamás fiát Pétert és testvérét megerősíti birtokában. Mivel a falu határában ezüstöt bányásztak, ennek jövedelmét 1401-ben Luxemburgi Zsigmond a maga számára vette át. 1427-ben 18 portát számláltak a településen, ez hozzávetőlegesen 140 lakost jelent. Bár Kassa mindent elkövetett, hogy a falut megszerezze, 1446-ban a birtokvitában még Gecse Györgynek, Istvánnak és Miklósnak ítélték. 1491-ben II. Ulászló király Kassa városának adta. 1553-ban 11 és fél portája volt 30 lakossal. A 1617. században délről, a török elől nagy számú magyar menekült érkezett a településre, ennek következtében az átmenetileg magyar többségű lett. 1657-ben a fintai Daróczi István barokk kastélyt épített ide. 1696-ban hat parasztcsalád mellett egy bíró és egy zsellércsalád élt itt. 1720-ban 11 paraszti ház állt a településen. 1773-ban 51 családjából 41 gazda és 10 zsellér volt. A 18. században határában vasat bányásztak és a 19. században vasolvasztó hámor is épült ide.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HILLÓ. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura B. Mesko Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kassához nap. ny. egy mértföldnyire, ’s az Uraságnak kastéllyával ékes, határjának nagy része köves, sovány, és hegyes; de vagyonnyait jól eladhattya.”[2]

1828-ban 79 házában 659 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból, erdei munkákból, fűrészelésből éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hilyó, (Hilow), magas hegyek közt fekvő tót falu, Abauj vmegyében: 592 kath., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Van egy régi kastélya, vasbányája és hámora, fürészmalma s szép fenyves erdeje. F. u. b. Mesko. Ut. p. Kassa.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Aranyidkáról visszatérve Kassa felé, egy kis kitérővel a Mexikobányán alul, utunkba ejtjük Hilyó községet, melynek 94 háza, 528 tót lakosa van. Postája Aranyidka. Katholikus templomának alapja nagyon régi, 1783-ban széplaki és enyiczkei báró Meskó Jakab ujjáépitette. E község nevezetessége egy nagy ódonszerü kastély, melynek oldalhomlokzatán a következő felirat olvasható: »Hoc Opus Fieri Curavit Generosus Dnus Stephanus Daróci De Finta Anno Dei 1657. Do.« Amiből kitünik, hogy e kastélyt 1657-ben fintai Daróczi István épitette. 1736-ban már báró Meskó Jakab tulajdona volt, ki azt vadászkastélynak használta, nagyterjedelmü és sziklába vájt kitünő pinczéit pedig borpinczéknek. Jelenlegi tulajdonosa özv. gróf Zichy Rezsőné szül. Péchy Jakobina, ki leányágon a báró Meskó családból származik.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 476, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 454 lakosából 451 szlovák volt.

2011-ben 480 lakosából 447 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Borbála tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1783-ban épült, 1958-ban megújították.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 4.)