Somodi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Somodi (Drienovec)
Somodi - Szent Márton templom.
Somodi - Szent Márton templom.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Turisztikai régióKassai
Rang község
Első írásos említés 1241
Polgármester Tibor Kočiš
Irányítószám 044 01
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 2126 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188 m
Terület28,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Somodi (Szlovákia)
Somodi
Somodi
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 30″, k. h. 20° 57′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 30″, k. h. 20° 57′ 00″
Somodi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Somodi témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Somodi (szlovákul: Drienovec, korábban Šomody) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 29 km-re délnyugatra, Torna és Szepsi között található.

Története[szerkesztés]

A falut 1255-ben a jászói kolostor birtokainak leírásában „Sumugy” alakban említik először. 1345-ben Szepsi város határleírásában szerepel, mint vámszedési joggal rendelkező királyi birtok. Vámja a Tornáról Kassára menő út mellett állt. 1349-ben Nagy Lajos király adománylevelében „Sumugy” néven szerepel, mint Abaúj vármegye része. 1387-ben Zsigmond király a somodi uradalmat Kapoly Jánosnak adja. Egykori várát 1317-től említik mint királyi várat az abaújvári ispánság tartozékaként. 1349-ben már nem említik, valószínűleg kevéssel előbb pusztult el. A falu a 14. században királyi birtok, a 16. században a szepesi káptalané. A szepesi káptalan 1595-ben kelt oklevele szerint a mai templom helyén ekkor egy kápolna állt, mely Krisztus Szent Teste tiszteletére volt szentelve. 1776-tól a falu a rozsnyói püspökség birtoka. 1775 és 1780 között épült fel itt a ma is álló templom.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SOMODI, vagy Somos. Magyar falu Abaúj Várm., földes Ura a’ Rosnyói Püspökség, lakosai külömbfélék, fekszik Szepsihez, és Kis Bodolóhoz nem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Somodi, nagy magyar falu, Abauj vgyében, Szepsihez nyugotra 1 órányira, a rozsnyói oszágutban, 1226 kath., 1 evang., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje mindent jól megterem; erdeje gyönyörü s benne sok fenyves madár és fajdtyuk fogatik. Fördőintézet. E helységben lovasság szokott tanyázni. F. u. a rozsnyói püspök.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „204 háza, 1181 magyar lakosa, körjegyzősége, vasúti-, posta- és táviró-állomása van. Itt van a rozsnyói püspök csinos nyaralója, szép park közepén. A nyaraló berendezése egészen egyszerü. Határában már régebben kutattak kőszenet, a rendszeres kutatást azonban csak a „Kassa-somodi kőszénbánya részvénytársulat” kezdte meg. Van itt egy kisebb csppkőbarlang és egy meleg forrás, mely a püspöki kert egyik sziklájából fakad. „Földvár” nevü dülője onnan nyerte elnevezését, mert ott a török világban földsánczokat emeltek. Római kath. temploma 1780-ben épült. A püspöki nyaralótól északra, a Miglincz-patak völgyében van a regényes fekvésü somodi fürdő, melyet a vármegyéből sokan látogatnak.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1180-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 1752 lakosából 1119 szlovák és 587 magyar.

2011-ben 2126 lakosából 847 szlovák, 617 magyar és 603 roma.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1780-ban épült, védőfal övezi. A templom a második világháborúban súlyosan megrongálódott. Külső renoválása 1983-ban, a belső 1986-ban történt.
  • Az egykori püspöki kastély 1780-ban épült, 1838-ban Scitovszky János rozsnyói püspök kápolnával bővítette. Parkjában tó található. A kastély az államosítás után oktatási célokat szolgált. A rendszerváltást követően visszakapta a püspökség, ma a Máriás-nővérek otthona van benne, akik az épületet fokozatosan hozzák rendbe.
  • A faluban fürdőtelep, ásványvízforrás is található.
  • Somodi-barlang. Ezt a cseppkőbarlangot 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként felvették az UNESCO Világörökség listára.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]