Bocsárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bocsárd (Bočiar)
Bočiar, Kostol svätého Imricha.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Rang község
Polgármester Elena Szabóová
Irányítószám 044 56
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 226 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 481 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 210 m
Terület 0,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bocsárd (Szlovákia)
Bocsárd
Bocsárd
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′, k. h. 21° 15′Koordináták: é. sz. 48° 35′, k. h. 21° 15′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bocsárd témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bocsárd (szlovákul Bočiar) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 17 km-re, délre található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a régi magyar bocsár (= kádár, pohárnok) főnévből ered.

Története[szerkesztés]

Az Árpád-korban a bocsárok tárolták a várispánságok szőlőinek borát. A falut 1232-ben „Bolchart” néven említik először. Valamikor két részből álló várbirtok volt, melyet az Egres- (Bocsárd) patak választott el egymástól. A pataktól keletre a várnépek földje: Eszebocsárd, nyugatra pedig a várjobbágyok földje: Péterbocsárd feküdt. Templomát 1327-től említik. 1673-ban említik itt az Enyiczky udvarházat.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOCSÁRD. Elegyes falu Abaúj Vármegyében, földes Ura Báró Mesko Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Hernádhoz közel, Kassa Városához sem meszsze, határja termékeny, és fája mind a’ kétféle, az Uraságnak szomszéd helységeiben; de a’ réteknek, és a’ legelőnek kevés volta miatt, második Osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bocsárd, orosz-tót falu, Abauj vármegyében, Enyiczkéhez délre 3 fertálynyira: 201 róm. kath., 281 g. kath., 1 zsidó lak. F. u. b. Meskó. Ut. p. Kassa.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Bocsárd 27 házzal és 159 tót ajku lakossal. Postája és távirója Enyiczke. Bocsárd jelenleg egyike a legigénytelenebb kisközségnek, pedig régi okmányok szerint már az Árpádházi királyok korában fennállott, mint Pel-Bocsárd és Sza-Bocsárd, melyeket az "Egras" pataka (a mostani Szakály-patak) választott el. Ma már csak a patak egyik oldalán áll község.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

1960-tól Abaújszakallyal együtt alkotta Hútniky községet. 1990-től újra önálló község.[5]

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 146-an lakták.

2001-ben 223 lakosából 216 szlovák volt.

2011-ben 226 lakosából 222 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bocsárd témájú médiaállományokat.