Bocsárd
| Bocsárd (Bočiar) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Elena Szabóová | ||
| Irányítószám | 044 56 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 246 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 481 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 210 m | ||
| Terület | 0,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Bocsárd weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bocsárd témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bocsárd (szlovákul Bočiar) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kassától 17 km-re, délre található.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a régi magyar bocsár (= kádár, pohárnok) főnévből ered.
Története
[szerkesztés]Az Árpád-korban a bocsárok tárolták a várispánságok szőlőinek borát. A falut 1232-ben „Bolchart” néven említik először. Valamikor két részből álló várbirtok volt, melyet az Egres- (Bocsárd) patak választott el egymástól. A pataktól keletre a várnépek földje: Eszebocsárd, nyugatra pedig a várjobbágyok földje: Péterbocsárd feküdt. Templomát 1327-től említik. 1673-ban említik itt az Enyiczky udvarházat.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOCSÁRD. Elegyes falu Abaúj Vármegyében, földes Ura Báró Mesko Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Hernádhoz közel, Kassa Városához sem meszsze, határja termékeny, és fája mind a’ kétféle, az Uraságnak szomszéd helységeiben; de a’ réteknek, és a’ legelőnek kevés volta miatt, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bocsárd, orosz-tót falu, Abauj vármegyében, Enyiczkéhez délre 3 fertálynyira: 201 róm. kath., 281 g. kath., 1 zsidó lak. F. u. b. Meskó. Ut. p. Kassa.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Bocsárd 27 házzal és 159 tót ajku lakossal. Postája és távirója Enyiczke. Bocsárd jelenleg egyike a legigénytelenebb kisközségnek, pedig régi okmányok szerint már az Árpádházi királyok korában fennállott, mint Pel-Bocsárd és Sza-Bocsárd, melyeket az "Egras" pataka (a mostani Szakály-patak) választott el. Ma már csak a patak egyik oldalán áll község.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
1960-tól Abaújszakallyal együtt alkotta Hútniky községet. 1990-től újra önálló község.[5]
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 221 | 233 | 252 | 246 |
| Különbség | +5,42 % | +8,15 % | -2,38 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 242 | 246 |
| Eltérés | +1,65 % |
1910-ben 146-an lakták.
2001-ben 223 lakosából 216 szlovák volt.
2011-ben 226 lakosából 222 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Imre tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban. A 18. században klasszicista stílusban építették át.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. december 30.)
- ↑ Települések | Szlovákiai Magyar Adatbank (hu-HU nyelven). Szlovákiai Magyar Adatbank. [2017. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
- 1 2 Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2026. március 31. (Hozzáférés: 2026. március 31.)

