Kassabéla
| Kassabéla (Košická Belá) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1397 | ||
| Polgármester | Jozef Petkač | ||
| Irányítószám | 044 65 | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1005 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 370 m | ||
| Terület | 39,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 48′ 13″, k. h. 21° 06′ 24″48.803611°N 21.106667°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 13″, k. h. 21° 06′ 24″48.803611°N 21.106667°E | |||
| Kassabéla weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kassabéla témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kassabéla (szlovákul: Košická Belá) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kassától 15 km-re északnyugatra, a Béla patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település Szent János temploma írott források szerint 1311-ben már állt. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék említi plébániáját is. Kassabélát magát 1397-ben „villa Johannis” néven említik először, nevét első birtokosáról kapta. Kassa városához, majd Sólyomkő várának uradalmához tartozott. A falu neve az évszázadok során többször változott. 1440-ben „Zenthwer” néven is említik, amikor I. Ulászló király Perényi Jánosnak és Miklósnak adja. A település 1497-ben, a lengyel támadás következtében súlyos károkat szenvedett, templomát 1505-ben építették újjá, ekkor „Zenthwerfalwa” a neve. Lakói 1550 körül evangélikusok lettek. 1553-ban „Szentuerkepe” néven említik és 6 adózó portát számláltak, eszerint ekkor legkevesebb 30 lakosa volt. 1580-ban „Hansdorff” néven szerepel. Bela néven 1650-ben említik először. 1715-ben 4 jobbágytelket és 10 zsellérházat számláltak a településen. Az ellenreformáció hatására 1731-ben újra megalapították katolikus plébániáját. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BELLA. vagy Béla. Elegyes falu Abauj Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Kassához, mellynek tulajdona, nem meszsze. Határja termésbéli tulajdonságaira nézve hasonlít Baksához, harmadik Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Béla, hegyek között fekvő tót falu, Abauj vgyében; Kassához 2 mfd. a szepesi országútban: 1044 kath. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadó. Réz-bánya. Szántófölde kevés és sovány; erdeje, különösen fenyvese szép. F. u. Kassa városa.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „A kassai járásban még a nagyrészt Kassa város birtokát képező Kassa-Bélát érjük először, ha a városból északnyugat felé indulunk, a szepesi hegyek alján balra hagyván a kassaiak kies üdülőhelyét, a Bankót. Elragadóan szép és változatos tájrészletek, sűrü erdőségek, sziklacsoportozatok, a mészkőhegység érdekes alakzatai gyönyörködtetnek bennünket lépten-nyomon, mialatt egyre magasabbra emelkedünk. Az út két oldalán kohók, bányák és fürészmalmok váltják fel egymást, míg az út legmagasabb pontjáról, az 562 méternyi hegygerinczről leereszkedve, Kassa-Bélábalépünk. Kassa-Béla községnek van körjegyzősége, 120 háza és 1076 tót ajku lakosa. Postája: Kassa-Hámor. Táviró-állomása: Margitvalu. Hajdan Szent-vérképénék hívták s Kassa városa birtokolta a XV. század óta.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
1967-ben csatolták hozzá Kassahámort és Kissolymárt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 958 | 971 | 1001 | 1005 |
| Különbség | +1,35 % | +3,08 % | +0,39 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 1006 | 1005 |
| Eltérés | -0,09 % |
1910-ben 880, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 940 lakosából 936 szlovák volt.
2011-ben 981 lakosából 925 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1942-ben épült. Szűz Máriát ábrázoló oltárképe 1781-ben készült.
Neves személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Itt született 1785. november 1-jén Scitovszky János hercegprímás, esztergomi érsek.
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
- ↑ András, Vályi. "Magyar országnak leírása". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2018. május 8.
- ↑ "Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár". www.arcanum.hu. Hozzáférés: 2018. május 8.
- ↑ "Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. Hozzáférés: 2018. május 8.
- 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal
- Kassabéla története
- Községinfó
- kassabéla Szlovákia térképén
- E-obce.sk Archiválva 2008. június 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Kassa-környéki járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
