Kassabéla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kassabéla (Košická Belá)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1397
Polgármester Jozef Petkač
Irányítószám 044 65
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 981 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 370 m
Terület 39,42 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kassabéla (Szlovákia)
Kassabéla
Kassabéla
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 48′ 10″, k. h. 21° 06′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 10″, k. h. 21° 06′ 35″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kassabéla (szlovákul: Košická Belá) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2011-ben 981 lakosából 925 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 15 km-re északnyugatra a Béla patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település Szent János temploma írott források szerint 1311-ben már állt. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék említi plébániáját is. Kassabélát magát 1397-ben villa Johannis néven említik először, nevét első birtokosáról kapta. Kassa városához, majd Sólyomkő várának uradalmához tartozott. A falu neve az évszázadok során többször változott. 1440-ben "Zenthwer" néven is említik, amikor I. Ulászló király Perényi Jánosnak és Miklósnak adja. 1505-ben "Zenthwerfalwa", 1553-ban "Szentuerkepe", 1580-ban "Hansdorff" néven szerepel. Bela néven 1650-ben említik először. A település 1497-ben a lengyel támadás következtében súlyos károkat szenvedett, templomát 1505-ben építették újjá. lakói 1550 körül evangélikusok lettek. 1553-ban Kassabélán 6 adózó portát számláltak, eszerint ekkor legkevesebb 30 lakosa volt. 1715-ben 4 jobbágytelket és 10 zsellékházat számláltak a településen. Az ellenreformáció hatására 1731-ben újra megalapították katolikus plébániáját. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában "Béla, hegyek között fekvő tót falu, Abauj vgyében; Kassához 2 mfd. a szepesi országútban: 1044 kath. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadó. Réz-bánya. Szántófölde kevés és sovány; erdeje, különösen fenyvese szép. F. u. Kassa városa." [1]

1910-ben 880, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

2001-ben 940 lakosából 936 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1942-ben épült. Szűz Máriát ábrázoló oltárképe 1781-ben készült.

Híres emberek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]