Ugrás a tartalomhoz

Tizsite

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tizsite (Čižatice)
Tizsite zászlaja
Tizsite zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1299
PolgármesterStanislav Matta
Irányítószám044 47
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség409 fő (2024. dec. 31.)[1]
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság290 m
Terület7,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 47′ 48″, k. h. 21° 23′ 34″48.796800°N 21.392800°EKoordináták: é. sz. 48° 47′ 48″, k. h. 21° 23′ 34″48.796800°N 21.392800°E
Tizsite weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Tizsite témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tizsite (szlovákul: Čižatice) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 16 km-re északkeletre, az Ósva-patak jobb oldalán, annak egyik mellékágának a partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település 1282 után az Aba nembeli Sándor általi betelepítéssel keletkezett. 1299-ben „Chizete” néven említik először. A lipóci váruradalom részeként az Aba nembeli Péter és Sándor fiainak birtoka. A birtok megosztása 1282-ben úgy történt, hogy a birtok keleti része Sándor, nyugati része pedig Péter fiaié lett. 1311-ben Tizsitét a lipóci uradalom határleírása említi, az adóösszeírásokban azonban 1427-ig nem szerepel. Ebből arra lehet következtetni, hogy területe mintegy száz évig lakatlan volt.

1427-ben Doby György 12 portát bír a településen, ez portánként minimálisan 5 fővel számolva mintegy 60 lakost jelent. 1567-ben Tizsite 6 portája adózott a birtokos Perényi Gábornak. A 6 portából 5 zselléreké volt. Később a terebesi uradalom része. Abaúj vármegye 1578-as tizedjegyzéke 12 adózó portát említ. A nevekből arra lehet következtetni, hogy a település ekkor már szlovák többségű volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TISZITHE. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Keczer-Peklinnek szomszédságában, és annak filiája; határja középszerű, réttye, fája elég van.[2]

Fényes Elek szerint " Tiszite , Csicsackce, tót f. K. Peklinhez 1. órányira , Abauj’ szélén: 52 kath. , 160 evang., 10 zsidó lak. Erdő. F. U. a’ Keczer nemz. "[3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]
Népességi statisztikák (10 év)[4]
Év:1994.2004.2014.2024.
Lakosság362364385409
Különbség +0,55 % +5,76 % +6,23 %
Népességi statisztikák[4]
Év2023.2024.
Lakosság403409
Eltérés+1,48 %

1910-ben 272, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 347 lakosából 338 szlovák volt.

2011-ben 379 lakosából 356 szlovák volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  • Michaela Valiková 2021: Čižatice.
  1. Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 15.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Čižatice
A Wikimédia Commons tartalmaz Tizsite témájú médiaállományokat.