Rozgony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rozgony (Rozhanovce)
Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök Rozgonyban
Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök Rozgonyban
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Turisztikai régió Kassai
Rang község
Első írásos említés 1270
Polgármester Viktor Gazdačko
Irányítószám 044 42
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 2255 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 101 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 218 m
Terület 22,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Rozgony (Szlovákia)
Rozgony
Rozgony
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 45′ 03″, k. h. 21° 20′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 03″, k. h. 21° 20′ 40″
Rozgony weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rozgony témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A rozgonyi csata ábrázolása a Képes krónikában. A Kassát jelképező vár előtt, fehér lovon ülő Károly Róbert kezében Anjou-címeres pajzzsal párviadalt vív valakivel, valószínűleg Amadé egyik fiával.

Rozgony (szlovákul: Rozhanovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 8 km-re északkeletre a Tarca bal partján.

Története[szerkesztés]

Írásban 1270-ben, "Ruzgun" néven említik először: ekkor V. István király a falut más birtokokkal együtt a Fejér megyéből származó Básztélyi család tagjának, László herceg főpohárnok mesterének, Reinold magiszternek adta. Ők a 14. század első felében már Rozgonyiaknak nevezték magukat, és a család ezen a néven emelkedett a 15. századi magyar arisztokrácia élvonalába.

1312. június 15-én határában verte le Károly Róbert Aba Amadé fiainak Csák Máté segítette seregét (lásd: rozgonyi csata).

A pápai tizedjegyzék szerint már 1332-ben volt temploma. Ezidőtájt közepes jelentőségű falunak számított, évi átlag 15 garas pápai tizeddel (összehasonlításképpen: Kassa: 552, Gönc 107, Szepsi 96, Szikszó: 49 garas).

1363-ban két faluként – Kis- és Nagyrozgony – említik. 1427-ben 44 portát számláltak a településen, melyből Rozgonyi János 25, Rozgonyi György 10, az egri püspökség 9 portával rendelkezett. Portánként 5 személlyel számolva ez mintegy 220 lakost jelent. Kisrozgonynak 6 portája volt Rozgonyi János birtokában. A 16. századtól Kisrozgonyt már nem említik. 1553-ban 23 portája volt. 1598-ban 72 ház állt a településen.

Vályi András szerint "ROZGONY. Roszonovecz. Tót falu Abaúj Várm. földes Urai Sós, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, vidékje nevezetes; fekszik Felső-Olcsvához közel, mellynek filiája; határja ha jól míveltetik, elég jól termő; vagyonnyai külömbfélék, és középszerűek." [2]

Fényes Elek szerint "Rozgony, (Roschanovec), tót falu, Abauj vgyében, a Tarcza völgyében, ut. p. Kassához 1 1/4 órányira: 1027 r. kath., 66 evang., 50 ref., 230 zsidó lak. Kath. fil. templom. Synagóga. – Szántófölde sok, s trágya után jól fizet; rétjei kétszer kaszálhatók; erdeje elég; vizimalma van. Itt verte meg tökéletesen I. Károly az elhatalmasodott Trencsényi Mátét 1312-ben junius 15-én, sokat tevén e győzelemre az itteni bátran viaskodó szepesi nemesség, s a 16 szepesi városok serege. A réteken maig is látszanak sánczok nyomai, s a szántóföldeken fegyvereket, régi hadi készületeket gyakran találnak. F. u. Van Dernath, István, gr. Keresztesy, Csányi, Kenessey, Vouvermans, Desseöffy, Klestinszky, Kelcz, Melczer, Lánczy, Zombory, Hreblay." [3]

Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint "Rozgony, mely körjegyzőség székhelye, 154 házzal, 1070 tótajku lakossal bir. Posta helyben van, táviróállomása Kassa. Kelcz Andor földbirtokos csinos régi nemesi kúriáját, mely szép parkban áll, Kelcz Zsigmond építtette a mult század közepe táján. A faluban 20 lóerőre berendezett szeszgyár is működik." [4]

1746-ban vegyes szlovák-magyar lakosságú falu volt; lakosainak többsége katolikus. 1851-ben (lásd Fényes) már szlovák faluként említették. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye kassai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 927 lakosából 793 szlovák és 50 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 1070 lakosából 965 szlovák és 51 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 1063 lakosából 820 szlovák és 152 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 1021 lakosából 803 szlovák és 121 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 1057 lakosából 943 csehszlovák és 56 magyar volt.

1930-ban 1133 lakosából 1081 csehszlovák és 12 magyar volt.

1991-ben 2023 lakosából 1904 szlovák és 4 magyar volt.

2001-ben 2062 lakosából 1998 szlovák és 5 magyar volt.

2011-ben 2255 lakosából 2062 szlovák és 7 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom 1770-ben épült. 1860-ban, 1882-ben, 1904 és 1975-ben renoválták.
  • A Hétfájdalmú Szűzanya római katolikus templom 1991 és 1994 között épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]